a szőlőlopás

elsősök voltunk a gimiben, azt hiszem 1977-et írtunk, ősz volt, és a Szu visszaküldte a két kiló szőlőt a szüleinek haza, amit a koleszba küldtek neki, mert nem volt hajlandó adni a negyedéves tahóknak, közülük is leginkább a Nácinak nem. persze megtudták, este, mikor a nevelőtanár eltűnt a képből, mindenkit felkeltettek, össznépi gyűlés éjjel a 17-esben. az összes elsős, mind a nyolcan, ott álltunk a szobában az ajtó előtt egy szál pizsamában, és szidtak bennünket, meg fenyegetőztek, főleg a Náci, hogy agyonvernek, ha mégegyszer ilyet tesz bármelyikünk. amilyen bunkók voltak meg is tették volna, de kivételesen nem volt verés, kitalálták, hogy az éjjel-bepótlandó a két kiló szőlő elvesztését-a Szunak valakivel szőlőt kell lopnia. választania kellett egy társat, hát persze, hogy én lettem az, jóban voltunk, együtt szidtunk mindenkit, együtt morogtunk, és együtt nem mertünk semmit tenni a negyedikesek ellen. de nem volt más választás a szőlő kellett. én még életemben nem loptam addig semmit senkitől, 14 éves voltam, rettegtem, hogy mi lesz velünk. aztán kimásztunk az ablakon, és elmentünk a nyolcas út túloldalán lévő kiskertekhez, hogy ott biztos akad néhány fürt, bár tök sötét volt, semmit nem láttunk, valahogy mégis odakeveredtünk néhány szőlőtőkéhez, és leszedtünk valamennyi szőlőt. abban a pillanatban leginkább a kutyáktól tartottam, s nem alaptalanul, mert egy hatalmas eb már támadott is, alig tudtunk átmászni előle a szögesdrót kerítésen, teljesen meg volt őrülve, én meg csak később, az út túloldalán vettem észre, hogy valami meleg csurog a térdemnél, lenéztem, hát a vadiúj farmerom kiszakadva, a térdem szétnyílva, ömlött belőle a vér, teljesen kiborultam, hogy tönkretettem a farmeromat, persze csak az az egy nadrágom volt, azt gondoltam, majd megbosszulom ezt a szemét Nácin. mindenesetre a szőlőt odaadtuk nekik, majd midegyikőnk megírta haza, hogy senkinek ne küldjenek otthonról semmit. aztán a csomagok mégis jöttek, el is vették tőlünk a nagyok a jó részét, de soha többet nem küldtünk vissza semmit, és én soha nem bosszultam meg a szakadt farmeromat...

nehogy már-kellemes karácsonyt !

én nem tudom kinek mit jelent a karácsony, hogy őszinte legyek nem is érdekel, de egyet tudok, és azt már évek óta, hogy az utca túloldaláról átkiabált kellemes karácsonyok mennyiségétől vagyok most valószínűleg rosszul, és van hányingerem, valahogy nem bírom őket, semmi bensőségességük nincs ezeknek a hozzámvágott szavaknak, ráadásul a kellemes szó nekem mindig a langymeleget juttatja az eszembe, amit nagyon nem kedvelek, sokkal jobban szeretem az érzelemdús kifejezéseket, és van belőlük bőven tisztelt olvasók, sokkal mélyebb, őszintébbnek ható kifejezésekből, így aztán kérnék mindenkit, hogy inkább ezeket használja, de csak akkor, ha szívből jön, és nem odavetve az utca langy melegében, vagy éppen a mínuszokban a másik oldalra...

a korcsolyapályáról II.

kaptam érzelemtől fűtött-de mégis "jeges üdvözletet" az előző koris megjegyzésemre, hát újra írok, bár azt hiszem, ami a válaszban megfogalmazódott ahhoz nekem vajmi kevés közöm van, én csak szurkolója voltam a koripályának, hogy legyen, én bizonyos jelzőt nem használtam , ami a válaszban leíródott, de nem baj, pedig idézni csak pontosan, szépen...., aztán csak úgy mondom, hogy a következő alkalommal is ott volt okostojás apuka a gyermekével, aki keresztbe fogta a hokiütőt, tehát mégis volt újra hoki, s a bottal életveszélyesen közlekedett, igaz, csak néhány gyereket ütött meg, de hát mi ez ahhoz képest,amikor már szinte mindenhol lövöldöznek, egyébként pedig beszéltem másokkal, és ugyanaz volt a véleményük, mint nekem, de ez nem jelenti azt, hogy nem növekszik a korizó emberek száma, hiszen én is azok közé tartozom, akik odajárnak egészen addig, amíg be nem fagy a Balcsi, majd utána megint, de továbbra is fenntartom a saját, rám vonatkozó véleményemet, hogy ez rohadt drága, akármilyen jó helyen is áll a spinninghez képest, amit én baromira nem hasonlítanék össze azért ezzel a pályával, mert egy kicsit más a helyzet a spinningnél, meg a mozinál, meg az edzőteremnél is, hogy mondjak egy példát, a koripályára én viszem az eszközt, amivel korizom, vagy ha nem, újabb 600 ft-ot adhatok ki a bérelt korira, mert a spinning teremben megkapja a rohadt drága bicajt az ember a feneke alá, az edzőteremben pedig mondjuk 600 ft-ért egész nap ott lehet, és több milliós gépekkel nyösztetheti magát, s mindkettő épületben kulturált környezetben, sport után tusolóval, stb. stb. teheti ezt meg, tehát itt jön egy rég hallott mondás egy ismerősömtől, hogy ne hasonlítsuk össze a körtét az almával. ennyi.

...egy félmondat...

"...az ötmillióhároszázezer forint, és azért csak egy sz.r Mitsubishit kapok..." -hát ezt mondta mellettem az utcán elhaladva egy jól szituált hölgy a vele sétáló férfiúnak. én nem tudom mi kellene az embereknek, hogy meg legyenek elégedve a saját életükkel, de azt tudom, hogy nekem ez nagyon ellenszenves megnyilatkozás volt, és csak kívánni tudom, hogy egyszer próbálja ki a szegénységet, hogy rájöjjön, nem a pénz a leglényegesebb "pillanat" a világon...

a rádiók...

őszinte leszek, engem közel sem érdekel annyira ez a rádióügy, mint az embereket, semmin nem csodálkozom, ami eddig történt, adott volt két tök idegesítő rádió, sosem hallgattam ezeket, csak amikor rámkényszerítették mások, és kénytelen voltam hallani szabad akaratom ellenére, lejárt a mandátumuk ( +két évet kaptak ajándékba )megpályáztatták a frekvenciát, jött a politika, meg a politikusok, és mindent "elhittek" a leírt pályázatoknak, megnyerték teljesen véletlenül, és máris szól a rádió, csak nem ez, hanem az, majd mindenki szépen hozzá fog szokni, és kész. engem sokkal jobban érdekel az a része, hogy az a mennyiségű pénz, amit a pályázatban ajánlottak a pályázók, nyilván nem fog befolyni, hiszen az ortt döntnökei már a pályázat megnyerése után kijelentették, hogyha nem fog mégsem befolyni az ígért pénz, akkor megvan a lehetőségük arra, hogy megfelelő intézkedéseket foganasítsanak a rádiókkal szemben....na én viszont itt akadtam ki, mert ha valaki előre megmondja, vagy érzi legalábbis, hogy nem fog teljesülni a vágyuk, akkor én meg az ortt-ben döntést hozóknak tenném lehetővé -természetesen törvényes úton- az elszámoltatását, hogy ebben az országban ne legyenek következmények nélküliek végre a döntések...

a korcsolyapályáról

na aztán megnyílt hosszas huzavona után veszprémben a korcsolyapálya, ami a tavalyi ígéretek ellenére ugyanakkora maradt, mint az volt egy esztendővel ezelőtt, bár az igaz, hogy fejlődés ennek ellenére tapasztalható, mert egy zárt melegedő is tartozik hozzá (ami tavaly nyílt volt), szóval megnyílt, igaz, hogy olyan drága, hogy alig használják az emberek, többek között én is ( 800ft/2 és fél óra )szóval én drágállom, mert amikor lemegyünk a lányommal ketten az alkalmakként 1600 ft, és ez rohadt drága, mert egy hónapban ez kétnaponkénti mozgást számolva 25000 froncsi, szóval drága, mint az állat, és akkor arról nem beszéltem még, hogy a működtetők annyit nem tesznek meg, hogy bárkire rászóljanak, akik zavarják a normális menetet, hogy egy példát hozzak, már azon gondolkodtam, hogy milyen plusz szórakoztató eszközt vigyek le magammal a pályára, focilabdát, curlinget, kisbaltát, golfütőt, mert, ha mások megengedhetik maguknak azt a luxust, hogy hokilabdát rúgdosnak egymásnak, úgy hogy mindenki mást zavarnak a nyugodt korizásban (gyerekeket, felnőtteket egyaránt)és óriási jégdarabokat rúgnak ki a korijukkal a jégből, hogy egyáltalán eltalálják a korongot, akkor valami vicceset én is kitalálhatok, hátha rám sem fognak morogni az üzemeltetők, bár az is igaz, hogy ilyen árak, és ráadásul tavalyihoz képest lecsökkentett idő mellett nem biztos, hogy annyit fogok korizni, mint amennyit szeretnék, bár ezen a Balaton segíthetne, mert akkor a természet lehetővé tenné, hogy valóban tudjak téli sportot űzni, mozogni úgy, ahogy a kedvem tartja, mindenféle idegeskedés nélkül......

új yorki-új módi

megnyílt egy újabb bolt, amit új yorkinak (de semmi új módi) hívnak, nem mintha nem láttam volna már ilyet, persze még sosem vásároltam ott semmit, mert az én ízlésvilágomat egy pillanatig sem elégíti ki, ráadásul a minőségével is gondom van, hihetetlen, hogy mennyien vásárolnak ennyi kínai új yorki cuccot, de éppen az idegesített a legjobban, hogy olyan durva hangerővel szólt a tuc-tuc mjuzik, hogy valami elképesztő és szerintem baromi idegesítő volt, rákérdeztem a biztonsági őrre, hogy nem őrült-e még meg, azt mondta, hogy de, meg, hogy már rengetegen panaszkodtak a zene miatt, szerintem ennyi elmebeteg kitalációt, ami itt mostanság van teljesen értelmetlenül ebben az országban, gondolom valami baromi jófej menedzser találta ki, legalább a vásárlók nem hallották, hogy mennyibe kerül a cucc, amit megvettek (ez is egyfajta üzletpolitika ), olyan jó volt rángatózni látni a pénztárost, miközben adta vissza a pénzt a vásárlóknak a zene ritmusára, s közben a keble is ugrált, hát ennyi "jó" volt, már ez is valami, szóval ez van, sosem tudja már a magyar, hogy minek hol a helye...

van még mit tanulnunk!

egy hír: Hatvan korbácsütés egy szaúdi újságírónőnek, mert részidőben dolgozott az ...-nek, hát igen, azt hiszem tényleg olyan hibát követett el, amely miatt összedől az amúgy is összedőlni készülő világmindenség, ugyanakkor az állásából nem távolították el, nem is értem, ez hogy lehet de ez az ügy is mutatja, hogy van még mit tanulnunk a világtól, s ha valaki netán dolgozik máshol is, akkor legalább hatvan korbácsütést kell a seggére mérni, s meg is van a retorzió, nem kell túllihegni az egyébként is jelentéktelen és senkinek nem ártó ügyet...

vasárnapi foci rendőrökkel és romákkal

szerintem nem kell mindig nagyobb jelentőséget tulajdonítani, és nem kell leszólni sem bizonyos dolgokat, így például a rendőr-roma focitalálkozóról sem kell szuperlatívuszokban, sem pedig fitymállóan beszélni, hiszen nem bűnözőkről és bűnüldözőkről van szó, hanem huszonkét emberről, akik fociznak egy pályán vasárnap délután, és ugyan ennek az eseménynek is megvolt a maga bája, hiszen az egyik csapat kispályára készült, a másik nagypályára, az egyik teremcipőt hozott magával és hat embert, a másik stoplis cipőt és tizenegy embert, és máris megvolt a jókedv alapja (legalábbis az enyém), mert rögtön megindult a szervezkedés, ki miért, ki miért nem, a bírók, hogy kezdjük már, elmúlt két óra, jó akkor kispálya, de az utolsó pillanatban betoppantak a szurkolók, akikre pillanatok alatt ráadták a többiek a csíkos-fekete-fehér- mezt,( nem tudom miért pont ilyen volt a mez, talán véletlenül ) így aztán meglett a tizenegy ember a romák csapatában is, majdnem kezdődhetett a meccs, de még előtte el kellett dönteni, hogy kinek hol a helye a pályán, ez persze olyan nagy hangon ment, ki a ballábas, ki a jobblábas, ki, hol, hogyan fogja rúgni a bőrt, és kezdődött a meccs, és ettől a pillanattól kezdve nem volt ott sem roma, sem rendőr, csak huszonkét labdáért küzdő játékos, akik vasárnap délután kétszer harminc percre biztos jól érezték magukat.

minden elad(hat)ó

komolyan mondom, ez valami hihetetlenül félelmetes szerintem, hogy mennyi minden eladható még mindig ebben az országban, és most nem a kínaiak által legyártott egyszer használatos holmikra gondolok, hanem a gondolatokra, hogy teljesen lényegtelen, az ember életében teljességgel nélkülözhető gondolatsorokat emberek el tudnak adni jópénzért, hát én erre azt mondom, hogy aki el tudja adni, hááááát, mit is mondjak, nagyon ügyes, nagyon ügyes, mert, ha felteszi a Kedves Olvasó magának, vagy valaki neki a kérdést, hogy mi a legfontosabb az életében, mi is a válasz, na, mi? hát elmondom az egybehangzó, (de nem igaz)választ : A CSALÁDOM !!!!!!!!!!, egyébként én szeretném, ha ez lehetne az igazi válasz, meg az, hogy hát az egészségem, de hát ugye ez sem igaz, főleg akkor nem igaz, ha az ember a mai magyarországban dolgozni akar, mert akkor mi is történik, hát mi, hát az , hogy a munkahely válik a legfontosabbá, és az egészség, meg a család csak harmadlagossá, és kíváncsi lennék arra, hogy akik ezeket a műgondolatokat eladják, azoknak mit ér a család, vagy talán olyan jól lehet a műgondolatokból élni, hogy több idő jut az egészségre és a családra, ez nem rossz megoldás, de hát kik veszik meg a műgondolatok sorát, amire semmi szükség nincs, mert egy kitalált, nem az életet alapul vevő művalami, természetesen azok, akiknek el lehet adni,pl. hogy egy cég enélkül tapodtat sem tud tovább működni,mert a cégnél senki sem tudja önértékelni magát, meg mást sem, mert úgyis belehazudok a szemébe, hogy jól érezze magát és ne legyen kudarcélménye, meg ne legyen frusztrált, mert ilyenek vagyunk, és Tiszelt Olvasók, ha vannak még egyáltalán, akkor inkább leülök magammal szembe, és beszélgetek egy kicsit magammal, tisztázom a gondolataimat, hogy hol is rontottam el...

bALATON KONTRA bODENSEE

olvasom az újságban a mondatot, hogy a második legnagyobb ugyan európában, de a legcsodálatosabb és a többi és a többi, hát nem volt egy jó írás, és nagyon szögletes is volt, ezt csak azért merem állítani, mert nem egyszer, nem kétszer jártam arra, hiszen imádom minden apró részletét a tájnak , a zord 2.000-3.000 méteres hegyeket, némelyik csúcsán még nyáron is hóval, és ha felmegy az ember a Pfander-tetőre, akkor olyan gyönyörű a kilátás, hogy olyat ritkán lehet látni, jó végigautózni a part mellett az úton, elmenni Friedrichshafenba, Überlingenbe, Lindauba, Konstanzba, Bregenzbe és a többi helyre, de azért a Balaton mégis más. Nem mondanám, hogy csúnyább, sőt...szerintem vonzóbb, lágyabb, kellemesebb, finomabb, nyugtatóbb, talán mégis mondhatom azt, hogy úgy egészében teljesen más, és nem is kellene összehasonlítani, mert mindenkinek mást jelent mindkét vidék. Úgyhogy én továbbra is kedvelem mindkettőt, de mégiscsak itt élek, és a Balaton partjára megyek le, ha meg szeretnék egy kicsit nyugodni, ha nézegetni szeretném a vizet, a tájat, a túlpartot.

egy kiállítás lcd-i

aztán-talán azért, mert még mindig érdekel a fotográfia-felgurultam budapestre megnézni az NKA 2008 fotoművészeti ösztöndíjasainak beszámoló kiállítását a mai manó galériában, hát nem is tudom mit írjak róla, de ha már elkezdtem mégiscsak kellene valamit- talán a saját véleményemet-írni róla, hát, hogy őszinte legyek, az leszek, nem dobott fel az anyag, semmi különös, egyszerűen nem értem miért ilyen anyagokat raktak fel a képernyőkre az alkotók, de persze tudom, hogy lehet azt mondani, hogy: mutasd meg gábor mit tudsz, de most valahogy nem rólam volt szó, hanem róluk: Bartha Zsolt Péter, Fekete András, Gulyás Miklós, Illés Barna, Koncz Zsuzsa, Kovács Melinda, Minyó Szert Károly, Sípos Dániel, Szabó Dezső, Tasnádi László, Urbán Tamás, Vancsó Zoltán, Varga István fotográfusokról, akiknek képeit láthattuk (már akinek, mert pl. Koncz Zsuzsának és Tasnádi Lászlónak a képeit minőségi problémák miatt-a kiállítóhelynek a technikai felszereltsége nem volt alkalmas a képek megfelelő minőségű továbbítására a nagyközönség felé-nem élvezhettük) és végignézhettük a digitális képkeretben, falra vetítve, lcd képernyőkön, vagy akár három egymás mellé fordított televízióképernyőn, szóval csalódnom kellett, sokkal modernebb anyagra számítottam (nem gondoltam, hogy a képkeretek lesznek a legmodernebbek), valahogy másra vágytam, valami újra, valami elgondolkodtatóra, de ezt én most nem kaptam meg, az a bajom, hogy sok anyag úgy tűnt nekem, mintha láttam volna valahol (dezsavű), nem szerettem volna látni napfelkeltét, lepusztult csarnokokat, csendéletet, "csak úgy" odavetülő fényeket, nem tudom, talán bennem van a hiba, nem kaptam új impulzusokat, semmi nem hatott rám pozitívan, bár egy régi mondásom szerint a rossz élmény is élmény, és ez így is van, hiszen most is írok róla, úgyhogy talán másnak mégis kedvet csinálok hozzá, hogy megnézze a kiállítást, és vitatkozzon velem, és jól érezze magát.

Magyar Fotogáfusok Háza-Mai Manó Ház
1065 Budapest, Nagymező utca 20. www.maimano.hu

jobbkéz

mondom a fiúnak, aki csúnyán nézett rám, hogy hát azért jöttem vissza, mert csúnyán nézett rám , és hogy hát ez azért mégiscsak egy jobbkezes volt, finoman szóltam, mire nem annyira finoman válaszolt, hogy miféle jobbkezes, mondom tudod, ha jobbról érkezik egy autó, és nincs elsőbbdégadás kötelező tábla, akkor a jobbkéz szabálya szerint kell elsőbbséget adni, tehát nekem van elsőbbségem, szerintem életében nem hallott még ilyet, de teszem fel a kérdést miért is adtak a csúnyán néző fiúnak jogosítványt?

andy filozófiája

"nagyon szerettem dolgozni, amikor alkalmazott grafikus voltam. megmondták mit csináljak, hogyan csináljam, és semmi mást nem kellett csinálni, mint kijavítani, és igent vagy nemet mondtak rá. az a nehéz, amikor magadnak kell megálmodni valamilyen ízléstelen dolgot. ha arra gondolok, milyen személyt szeretnék alkalmazottnak,azt hiszem, egy főnököt. Egy főnököt, aki megmondja, mit csináljak, mert az megkönnyíti a munkámat."

falusi pillanatok

a szőke fürtös kisgyerek a parasztház udvarán még ügyetlen lépésekkel vidáman szaladgál, öreg néni a házfalnak dőlve ül az árnyékban, szemben vele a tornácon a dunnák napoznak, a férfi büszkén kihúzva magát, a csizmájában hatalmas léptekkel, félmosollyal az arcán igyekszik a kocsmába, a kedves arcú lány tolja a dombon a biciklijét, idősebb férfi már készül a télre, darabolja a tűzifát, egy néni a napernyő alatt ül, és a tököt gyalulja az ebédhez, az autó kombi csomagtartójában három gyermek játszik önfeledten, a hölgy a faluszéli büfében a friss levegőn ül és olvassa a napi híreket, a kutyák farkukat csóválva imádják gazdáikat, s ugatják az idegeneket, félmeztelenre vetkőzött parasztbácsi gereblyézi a háza előtt a füvet, s rakja aztán talicskára, egy asszony az isten tudja hol beszerezhető műszálas otthonkájában muskátlit locsol, egy barna ló homlokán fehér csillaggal vidáman rázza sörényét, nagymama és lányunokája a ház előtti padon fagyit nyalogatnak, a látóhatár végén a magas fűben tehenek kérődznek, nyugalom van.

próbáljuk meg újra

Nem gondoltam, hogy ekkora visszhangja lesz a kék cipőfűzős sztorimnak, rengetegen hívtak, mondták személyesen, írták sms-ben, üzenték, hogy tetszett nekik az írás, igazam van, mindenkiből pozitív reakciót váltott ki, ami némi biztatás egyfelől, hogy vannak még normális emberek, másfelől pedig kiderült, ha könyveket nem is, de újságot biztosan sokan olvasnak. Aztán ma délután két levelet találtam az egyik közösségi portálon(azt hiszem így kell írni, hogy ne tudja meg senki, hogy az iwiw-ről van szó)a virtuális levélszekrényemben. Az egyik újra gratulált a cikkhez, míg a másik egy fanklubba invitált, legyek ott tag, meghív. Természetesen a klub egy politikai párt hölgyvezérének fanklubja. Most lehet itt találgatni két hölgy közül, hogy melyik is az igazi, de ez szerintem lényegtelen. Én azt hittem eddig, hogy a fanklub az sportolókat, zenészeket, színészeket kedvelő, esetleg valamilyen hobbit űző emberek csoportja. Tévedtem. Mint oly sok minden, mára ez is megváltozott és politikusaink köré gyűlnek az emberek, imádatuk jeléül fanklubot alapítanak, bár jó lenne, ha tudnák, hogy akiért megalapították a klubjukat, messziről, nagyívben ejti le őket, és semmit nem fog sem értük sem pedig a klubért tenni. Maximum mosolyog egy jót magában, és az unió pénztárából felvett fizetéséből kellemesen eléldegél Brüsszelben. Ezért írom újra, próbáljon mindenki a barátaival együtt politikai fogyókúrára menni. Lassan itt a nyár vége, igyon mindenki egy jó pohár bort a balatoni borfesztiválok egyikén a családja vagy (és) a barátja egészségére. EGÉSZSÉGÜKRE!

az igazi kék

Van egy jó kis piros cipőm, nincs a legjobb állapotban, gondoltam, feldobom valamivel, hogy vidámabb legyen(aki ismer, tudja, hogy imádom a színeket), elmentem vásárolni egy citromsárga cipőfűzőt, de csak rózsaszín, zöld és kék volt a választék, így aztán a kéknél maradtam, befűztem a cipőmbe és elkezdtem hordani. Semmi gond nem is volt vele, míg el nem mentem benne Pápára a C-17-es szállítógép átadására. Dolgoztam, fényképeztem éppen, mikor szófoszlányokat hallottam, hogy "...cipőfűző..." meg, hogy ..." hát kérdezd meg tőle"...Azt hittem, hogy tetszik a kollégáknak, és azt szeretnék megtudni, hol vásároltam, így hát mondtam nekik, hogy ne zavartassák magukat, kérdezzenek csak bátran. Kérdeztek. Azt kérdezték (teljesen pontosan nem tudom idézni az elképedéstől), hogy a cipőfűző az SZDSZ-szel való kapcsolatomra, vagy szimpátiámra, vagy magára a pártra utal-e, vagy valami hasonlót, de a lényeg ugyanaz. Egy pillanatig nem találtam a megfelelő választ, aztán megkérdeztem tőlük, hogy gondolják ezt, és hogyan lehet így élni, hogy egy cipőfűzőről is a politika jut az eszükbe, mire mondták, ezzel semmi gond, megy ez nekik, természetes dolog. Következésképpen ez azt jelenti, hogy a piros cipőm és a belefűzött kék fűző koalíciót kötött egymással. Kérdeztem tőlük, miért nem olvasnak inkább könyveket, hallgatnak zenét, miért nem járnak koncertre, bulizni, csajozni, sörözni, lazuljanak már egy kicsit, hiszen az ő korukban inkább az a természetes, de ők csak hümmögtek. Nagy baj, hogy 2009-ben itt tartunk Magyarországon, ha az embereknek egy cipőfűzőről is a politika ugrik be, tényleg nagy a baj, tényleg beteg ez a társadalom.

én nem értek a focihoz

még múlt héten történt, hogy iszonyúan fölcsesztem az agyamat, hogy ennyire primitív emberek élnek ebben az országban, soha nem érdekelt különösebben a foci, a magyar foci meg aztán pláne nem, meg mondjuk nem is értek hozzá, nem úgy , mint a többi 10 vagy 15 millió magyar, de az is igaz, hogy az egész nem a fociról szólt, hanem a magyar neonácikról (szurkolókról), akik "sieg heil" felkiáltással a hertha bsc szurkolóit egyik utcából a másikba kergették, majd ütötték, verték őket nem tudom miért, talán, mert kikapott a csapatuk, vagy mert verekedni akadt kedvük, mert azért valakibe csak bele kell kötni,de tök mindegy, a lényeg, hogy valakiket fizikailag bántalmazni kell, meg aztán a biztonsági őrökről, akik semmit nem tettek akkor sem , amikor a németek kérték őket, hogy avatkozzanak bele az ügybe, meg a rendőrségről, akik megint nem voltak a helyzet magaslatán, nem értem, hogy a kb.70 randalírozóból miért nem kaptak el egyetlen személyt sem, és ültették le fejenként 234 évre őket, mint ahogy az oly sokat szidott amerikában tennék egy ilyen eset után nagyon helyesen, aztán egy hétre rá újból sikerült intelligens utat és választ találni a román transzparensekre, megint balhé volt a pályán a megyeri úton, véletlenül sem lehet a dolgot normális mederbe terelni, a megoldás , a válasz csakis hasonló primitív gondolat-és tettsor lehetett, mint kinn, miért nem lehetünk egyszer normálisak, ha ők olyanok, akkor mi megmutatjuk, hogy csak azért sem bunkó a magyar, megmutatjuk, hogy kell viselkedni egy sportpályán, hogy lehet tisztességesen is szurkolni és viselkedni, és szerintem ennél megalázóbb semmi sem lehetett volna a román szurkolók felé, de a "magyar" nézők megint magukat és az országot alázták meg, és ebben az országban élek én is, de, hogy őszinte legyek nem sokáig szeretnék ilyen emberek között járkálni az utcákon, nem szeretnék itt élni ilyen körülmények között, mert ebben az országban nem érzem így jól magam...

utcazene

igazán nem volt kedvem hozzá egyik nap sem, meg ma sincs, hogy az utcazene fesztiválra menjek, valószínűleg az a probléma, hogy ott voltam a pannónia, a volt, a music wave, a sound fesztiválokon,igaz, mindegyiken csak egy kicsit, de mondhatom bőven elég volt és valahogy megteltem, teli lettem zenével, tömeggel, részegekkel, igénytelenséggel, stb-vel, meg lehet, hogy csak baromi fáradt vagyok, na mindegy , azért mégis felsétálok nap mint nap a városközpontba, hogy hátha lazulok egy kicsit, megmondom őszintén, egyetlen koncertet nem láttam, és nem is érdekelnek, viszont rengeteg ismerőssel találkozom folyamatosan, beszélgetünk egyfolytában éjjelig, bár néha azt is unom, és jó volt tegnapelőtt tök egyedül meginni egy staroprament, úgy, hogy nem kellett megszólalnom sem, és végül arra is rájöttem, hogy az utcazene fesztivált nagyjából meg lehetne csinálni együttesek nélkül is, mindenki úgyis csak jön-megy, beszélget, iszik, egy emelvényre fel kell tenni egy magnót, (vagy hat emelvényre hatot) kinevezni fesztinek,lehet, hogy még zene sem kell, egyszerűen ott kell lenni mindenkinek, mert az olyan jó, és beszélgetőfesztivált lehetne belőle rendezni, nem kerülne semmibe, ugyanúgy folyna a sör, bor, pálinka, pezsgő, mint eddig, és így is megkérdezhetné tőlem MINDENKI, hogy hol a fényképezőgéped Gábor, és akkor talán jövőre készíthetnék egy pólót, amire az lesz írva, hogy "Te sem hoztad el a munkaeszközöd, hát engem is hagyj békén" vagy egyszerűen csak kiírnám, hogy a "fesztiválon tilos a fotózás" egyébként pedig üdv Mindenkinek így több, mint egy hónap után.

kiállítás - nézés?

Alfons Mucha kiállítását tekintettem meg a Szépművészeti Múzeumban a hét végén. Igazán nem az én világom a szecesszió, és hát nem lett most sem a kedvencem, de voltak nagyon eredeti ötletek, kivitelezések, tervek, sorozatok, reklámok, szóval akár lehetne a mai napig is tanulni tőle,és jó lenne, ha tanulnának tőle azok az emberek, akik a mai "modern" korban azt hiszik, hogy ők mindent tudnak, s minden felett állnak. az alkotásokról külön-külön nem fogok beszélni ( írni sem ), meg kellett volna nézni kedves olvasók. Viszont. jöttek az emberek kiállítást nézni. Babakocsival, babakocsikkal, babákkal, kocsik nélkül és sorolhatnám a variációkat, gyermekek zümmögtek, gyermekek sírtak, gyermekek nyafogtak, szülők idegeskedtek, szülők veszekedtek, szülők nem vették észre magukat, szóval kész őrület volt, szerintem el kellene dönteni, ( van tapasztalatom )hogy a gyerekkel hova lehet elmenni, mondhatom, egy ilyen kiállításra biztosan nem, a gyereket nem érdekli, nem vevő rá, túl kicsi hozzá, sötét van stb, usw, etc, i tak dase, nem lehetett elférni, mert viszonylag szűk helyen rendezték meg a kiállítást, így az a rengeteg babakocsi már az emberek mellett túl sokkk volt a termekben.az EMBEREK azért mennek el egy kiállítást megnézni, hogy elmélyüljenek, kikapcsolódjanak, felfrissüljenek, új impulzusokat kapjanak, a többiek pedig sznobizmusból, vagy mittudomén miért, talán azért, hogy elmondhassák, hogy ott voltam ám!!! szóval mindig van valami negatív vonzata a kikapcsolódásnak, és mondhatom , nem azért , mert keresem, hanem , mert az emberek már azt sem tudják, hogyan kell igazán kikapcsolódni....

minőségbiztosítás

ma délután két valaki is felhívott teflonon, az egyik mobilon, a másik pedig vonalason, rendkívül "szórakoztató" mukik voltak, az első rögtön tőzsdézni hívott, meg, hogy vegyek részvényeket, mire mondtam neki,- miután már egyszer régebben megkeresett-hogy nem akarom egyiket sem , rossz embert választott, nem érdekel az ügy, de erősködött, aztán mondtam a végén, hogy hívjon nyugodtan, beszélgethetünk könyvekről, zenéről, művészetekről, erre kínosan nevetett, majd mondta, hogy nem adja fel, hogy több pénzem legyen, kíváncsi vagyok, hogy egy vadidegen embernek miért lényeges, hogy nekem több pénzem legyen, még, ha a cégnél mondanák, akkor lehet,(sőt biztos) hogy odafigyelnék, de így, háááát nem tudom, aztán nem sokkal később csörgött a vonalas, kislányom felvette, gégé urat keresték, átvettem, és már hallottam, amint mondja az élő ember a halott gépi dumát, hogy "minőségbiztosítási okokból a telefonbeszélgetést rögzítjük...."rögzítsétek, mondom, persze a jupiszi volt, én ennek a három hangnak a hallatán kiütéseket kapok, baromira ki nem állhatom őket, erőszakosak, amatőrök, stb, etc, usw, szóval állandóan ajánlanak valami hülyeséget, mondom tök értelmesen, hogy nem kérem köszönöm, de csak mondja, mire ideges leszek, mondom neki, hogy egyetlen egy alkalommal nem sikerült még megegyeznünk, most sem fogunk, de csak alá kell írni, hűségesnek kell lennem,és 700 ft-tal olcsóbb a csomag, ha nem vették volna észre évek óta baromi hűséges voltam hozzájuk, bár nem érdemelték meg, na mindegy, magnó megy, fel van véve a hangom már sokadszorra, biztos szeretik...aztán mondja, hogy hát a digitális...mondom majd , ha akkor jön ki, amikor én itthon leszek... ők ezt nem tudják, mert a szerelő...mondom tudom, évek óta ezt játszom velük, és ők akarnak nekem eladni, tehát akkor jöjjön, amikor én érek rá...mire a legpofátlanabb választ kapom, hogy én igénylem a csomagot...mondom nem, nem én hívtam ezredszer most őket, hanem újra ők hívtak engem, tehát ez számomra azt jelenti, hogy mégiscsak ők akarnak eladni, és 2009-ben pedig akkor jöjjön a szerelő, amikor én akarom, fejlődjenek már egy kicsit, nem 1965-ben járunk...mire nagy nehezen elköszönt az ipse hál' istennek, hát így jártam...őszintén szólva lassan nem leszek hűséges már csak azért sem!!!!!!!!!!!

Füred - a majdnem jó hely

én kedvelem Füredet, szeretek ott kikapcsolódni, leülni a parton valamelyik vendéglőbe, na jó a bazsalikomba, ott meginni egy bodzaszörpöt, majd tovább sétálni, piros farmert keresni, nézni a vitorlásokat, a vizet, az embereket, az állatokat...viszont!!!!!!!!!! eszméletlenül úúúútálom, ha igazoltatnak a füredi rendőrök,( ma is megtörtént ) baromi kötekedősök, minden iratot elkérnek, majd újra - mint már egyszer említettem egy múltkori írásomban - bediktálnak minden adatomat a központba, és várják a választ, hogy nem vagyok gyilkos, rabló, rablógyilkos, gyilkosrabló, stb.meg, hogy nem tartozom-e a feleségemnek véletlenül tartásdíjjal - itt hökkentem meg igazából - egyébként nem tartozom, mert együtt élünk,nem váltunk el, akárhogy is reménykedtek, de teszem föl a kérdést, hogy mi köze van egy közlekedési rendőrnek ahhoz, hogy a tartásdíjat kifizettem-e az exnek avagy nem, miközben semmiféle közlekedési kihágást nem követtem el, és ráadásul azt mondja a (közlekedési) rend fiatal őre, hogy ez a jogszabály, ha valamelyik rendőr ezt nem teszi meg , amit ők (lásd 12 perces igazoltatás) akkor nem járnak el a másik rendőrök szabályszerűen....magyarul, mész a nyaralóhelyre, de mielőtt odaérsz még gyorsan elveszed a szerencsétlen nyaraló kedvét az egésztől ( füredtől )majd, hogy folytassam a morgolódást, mikor leérsz a parkolóba, nagynehezen találsz egy helyet, kiszállsz a kocsiból, átmész a sétányra , azt veszed észre, hogy a sétányon parkoló motoroktól nem tudsz elsétálni ( így történt!!!, 18 db motor vette el az üzleteknél a sétány teljes szélességében a helyet a gyalogosforgalomtól, teszem hozzá, mások be is szóltak komolyan pl.: uraim, ez itt sétány, nem parkoló, de ez nem zavarta őket ) a móló felé, csak a bicikliúton, de a motorosoknak a kedves közlekedési rendőr nem teszi fel a kérdést, hogy mi a fene ez itt uraim, mert ezen helyen meg sem mernek mukkanni, inkább az út szélén csesztetik a normális polgárokat, szóval valahogy igen tisztelt füredi rendőrök, valahogy rá kellene találni a helyes útra, emberbarát rendőröket az útra!!!! akik azt is tudják, hogy mi a dolguk, és nem a csesztetés a dolguk, ezt biztosan tudom...

a fényképezés fesztiválja...

végre megint fényképezhettem azt, amit csak akartam, (leginkább táncot) bármilyen furcsa, de fekete-fehér filmre, analóg fényképezőgéppel, saját magam hívtam a filmet,(ez mindig nagyon izgalmas cselekedet) teljes kockákat nagyíttathattam magamnak, senki nem dumált bele, hogy mit kell fényképeznem, lazán, a saját tempómban, ha akartam megnyomtam a gombot, ha nem akartam, hát vártam a következő lehetőségre és amikor elérkezett, akkor újra exponáltam, és utána senki hozzá nem értő nem vágta darabokra a képeimet, és végre egészben láttam őket, nem négyzetalakúra szarrá vágva, meg a társaság is jó volt, senki nem veszekedett, nem türelmetlenkedett egymással, voltak pozitív megnyilvánulások egymás munkáira, szóval olyan emberi volt az egész, még ha rövid is volt....

A Nap Témája-hm

szóval olvastam a 7-napban egy levelet,és miután múltkor ismerőseimmel pont erről a témáról (a nap témája) beszélgettünk, úgy gondolom, érdekes lehet, hiszen az ember elgondolkozik azon, hogy amit más országban profin kezelnek, addig a mi kis országunkban ez is , mint oly sok minden más abszolút nem működik,legalábbis nem tudok róla, nem hallok róla semmit, nevezetesen a donorokról, szervátültetésekről van szó, németországban egy barátom mikor meghalt,a feleségét felhívták telefonon, és pillanatok alatt több szerv állt rendelkezésére az adott kórháznak, nálunk, mikor meghal valaki balesetben az utakon, soha nem láttam, vagy hallottam arról, hogy donor lehetne az illetőből, poén szinten persze a motorosokat sok mindenki donorjelöltnek nevezi,de csak nevezi, és ez csak feketehumor, és igazán nem jó érzés, tehát, ha valaki tud arról, hogy országunkban hogy működik a donorkérdés, írjon, mert érdekel...hátha más is elgondolkodott már ezen

a nap témája...újra a közlekedés

most meg a sebességhatárokról és a kötelező gyorshajtásról írok, megint egy vicces megoldás ebben az országban, kifejezetten szórakoztató alakok találnak ki mindenféle hülyeséget, pl. a gyorshajtásnál százalékról ( % ) konkrét számadatra változtatták a kötelező sebességtúllépési határokat, így vidáman és nyugodtan, mindenféle rettegés nélkül téphet mindenki lakott területen pl.65 km/h-val, semmi gond, 66km/h viszont már 30.000 ft-ot ér,lakott területen kívül 90km/h helyett 105km/h a megoldás, sztrádán kell egy kicsit jobban odafigyelni, mert, ha 150km/h-val megy a kedves olvasóm, akkor még kein problem, aber ha 240km/h sebességgel gurul az illető a trabival, akkor már 300.000 forintot ad a közösbe, meg talán (ezt nem tudom biztosra) kap néhány piros pontot is a jogsiba,(ezért viszont, ha jól adja elő otthon, akár meg is dícsérhetik) de lehet, hogy az adatokat 1km/h-val többnek írtam, ne vegyék a tisztelt olvasók teljesen pontosnak, azt nézzék meg a neten, de mindenesetre furcsa szabálymódosításokat vezetnek be ebben az országban a hazai kreszben,

traffipax - a nap témája

rájöttem, és arra is rájöttem, hogy ez a pofátlanság netovábbja, mármint az, amit a személyautósokkal művelnek, nevezetesen, hogy csak őket mérik a traffival, mert miért is: mert ez a legjobban és legtöbbre büntethető csapat pont (.)kivételesen(.)
szóval a motorosok: száguldozhatnak 1000-rel, rendszám nincs ugye, buszok, dobozosok, kavicsszállítók, teherautók, kamionok meg legalább annyival, mint az szgk-k, mert ( jön a magyarázat ) természetesen a traffi a személygépkocsikra van belőve, vagyis egy példa : a rendőrök beállítják a szerkezetet mondjuk 105-re, amikor 90 km/h-val mehetne a személyautó, ekkor a teher, a busz, a kamion, a dobozos, stb, 70 km/h-val szüttyöghetne az úton ugyebár, de a traffi automatikája nem indul el, ha ebben a pillanatban bedöngöl a látómezőbe egy busz (dobozos , kavicsos, kamion,stb.) 104 km/h sebességgel, noha ők már sokkal nagyobb szabálytalanságot követtek el ekkor, és megússzák, mert nincs felvétel róluk !!!!!
szóval ezért nem látok soha buszost, meg teherautóst, meg dobozost, meg kavicsszállítóst megbüntetve, és persze nem az a vágyam, hogy mindegyik meg legyen büntetve százezrekre, hanem az, hogy ne legyen senkinek több joga szabálytalanul közlekedni, ez az én véleményem.

újra itt

újra itt vagyok, miután éppen megnyílt a kiállításom Budapesten, és szeretném megköszönni Mindenkinek aki ott volt, aki nem volt ott, akinek tetszett ,akinek nem, aki lélekben ott volt, aki lélekben sem volt ott, aki emailt írt, aki nem írt,aki megdícsérte, aki nem dícsérte, aki lusta volt eljönni,aki nem volt lusta, csak nem érdekelte ( abszolút megértem )aki legalább őszinte volt... sziasztok:gégé

vershónap van

József Attila 1905-ben született, abban az évben, mikor az egyik nagymamám. De sokkal előbb, '37-ben halt meg, míg Nagyi 2002-ben. ( Bár Szárszón december 3-án biztos én is öngyilkos lennék.) Április 11 a költészet napja, József Attila születésnapja, ezért írok ebben a hónapban néhány verset morgolódás helyett, de ...akkor egy Sziámi költemény 1984-1989 közötti időszakból!!!!!!!!!!!!!!!! :
lehet, hogy aktuális?????

Sziámi ulTrArOck

Ennyi

Ez a felszabadult ország, ahol élünk
Ez az ország annyira depressziós
A jövője annyira bizonytalan
Hogy lesütött szemmel jár itt a jós
Ameddig engedik még
Hogy legyen itt ég
A csillagok valahogy álljanak
Az előjelek
Valamit jelentsenek
Az ábrák a jövőnkké váljanak
Ennyi!

Sem az indulatok, sem az események
Nem ragadhatnak el engem
Lecsukom a szemem,hogy világot lássak
Megadom magamat egy látomásnak
Én vagyok a hírnök
Én vagyok a hír
Mindegy, hogy ki szeret
De ért, aki érteni bír
Ennyi!

Tízmillió playboy
A nemzeti téboly ünnepén
Fanatikus forgatag
És egyre kevésbé félek én
Mindenki annyira komor
Lehet, hogy ez már a nyomor?
Tele vannak a boltok
Mégse lehetek boldog!
Tele vannak a boltok
Mégse lehetek boldog!
Ennyi!

Én hagyom, hogy a csajom
Azt csináljon, amit akar velem
Én folyton élvezek, de közben
A halálomat is kitervelem
Én tudatosan vagyok ösztönös
És befon a reform, ha hagyom
És mindent szabad, csak semmit se lehet
Amit akarok, azt csinál velem a csajom
Ennyi!

Tavasz

Miután oly sok megjegyzés érkezett mindenkitől az előző versre :( ezért úgy gondoltam, hogy ugyan lenne miről írnom, mégis egy újabb verssel untatom azt a sok-sok verskedvelő embert, aki olvassa a blogot, ezt a könyvet 44 ft-ért vásároltam nagy nehezen Szolnokon 1981-ben, mert nem volt szabad,nem lehetett simán hozzájutni, mert disszidens,nyugat-európai és tengerentúli magyar költők versei vannak benne, és nagyjából titokban jutottam hozzá kettőhöz, az egyik még megvan,a kötet címe: Vándorének.

Vitéz György verse:

Tavasz

Ülj le, huppanj le a fűbe
hadonássz megszabadított két kezeddel
hangyák és szegénylegény árvabogarak
gyülekeznek öledben. Már a göröngyök
sereglése megindult, kis zöld lobogókkal
haragítják a Tél roskadozó-fehér bikáját.
Nagyszerű viadal tanúja lehetsz
csak ülj le , huppanj le a fűbe.
(A nap tőrével bolygatja a tegnapi avart
izgulékony bokrok nedves szemérme körül.)

(amint öregszik az ember)
egyre mértéktartóbb lesz
egyre türelmesebb
(talán közönyösebb?)
-kifulladt lázadó.
bútora van lakása
élete hörcsög-élet
gondja van és lakása
bölcsője gyermekének
szíve tréfás lakása
macskának és egérnek.

egyre szemérmesebb lesz
egyre szerelmesebb
egyre titoktartóbb
végtére egyszerűbb
már szeretné a csöndet
asztalán ül a kétség
már értené a csöndet
de hogy őt is megértsék
ablakából a csöndet
kilopják nádi vércsék.

egyre szomorúbb lesz
egyre vallásosabb
(ez azt jelenti hogy
nem hisz már semmiben)
csak tisztes-szép halálban
rőt sziklák köldökében
csak megőrző halálban
tengerek sós jegében.


Azért majd írok vidámabbat is...

nem szeretem a fájdalmat,

úgyhogy nem szeretném, hogy fájjon, meg, hogy a családomnak fájjon, meg, hogy minden magyar családnak fájjon, nem akarom, mert 20 éve szinte folyamatosan fáj, csak nekik nem fáj, bajnaiknak, meg gordonoknak, nekik nem fáj....

lomivilágóra

ha már itt tartunk, hogy mennyi felesleges dolgot vásárol egy ember élete során, azt el sem tudjuk gondolni, de az valami hihetelenül félelmetes, hogy minden alkalommal, amikor lomtalanítás van tavasszal, meg ősszel mennyi szemét kerül elő újra meg újra, és,hogy honnan van ennyi kanapé, meg fotel, meg gáztűzhely, meg tévé, meg minden más, és még mi lapulhat ezeken a dolgokon kívül pincékben, padlásokon, lakásokban, hát azt jobb nem elképzelni (nem is akarom) aztán meg elég elkeserítő, hogy a ház közössége is úgy döntött, hogy lomtalanít, ekkor mondtam a csapatnak, hogy azt a sok festéket nem szabad kirakni, mert az veszélyes hulladék, vigyük ki a veszélyes hulladékot tároló telepre, mondták is, hogy jó, aztán jöttem haza, mit látok,hát persze, hogy kirakták a szemetes mellé azt a rengeteg festéket (mert így egyszerűbb volt) és persze a lomis már ott keverte délután a festékeket egybe az éppen sarjadzó füvön, én meg hülyét kaptam, és persze a festék maradt, reggel meg jött a szemetesautó, elvitt mindent, amit a lomisok ott hagytak szétdobálva, csak a veszélyes hulladékot nem, így a festék maradt a hűtőgép, meg a televízió mellett, ezután újra szólhatok a lakóknak, hogy vigyük ki együtt a festéket a telepre, mert helyettünk úgysem viszi el senki, maximum egy jókedvű csapat kedvet kap arra, hogy rózsaszínűre fesse a járdát, én meg állatira nem csípem a rózsaszínt, aztán, hogy ne kelljen új bejegyzést kezdenem áttérek a következő témára, hogy legyen olvasnivaló, ha valakinek kedve van hozzá, hát írok a föld órájáról, ami alapesetben nem gond, hogy van ilyen, bár a kampánybulikat sohasem szerettem, talán egy fél embernek eszébe jut legközelebb is lekapcsolni a villanyt a konyhában, de én mégis azt gondolom, hogy az energiával egész évben, folyamatosan, életünk során mindig takarékoskodni kell, és erre kell megtanítanunk utódainkat is, mert lassan odajutunk, hogy nem lesz mit lekapcsolni, mert a hat és félmilliárd ember csak kizsigereli ezt a szerencsétlen Földet, mert csak saját magára, meg a bizniszre gondol (fényreklámok), ha már a hirdetési újság mégsem elég, és a kör bezárult...

25.89, avagy a nagy gazdagsági világválság

most, hogy gazdagsági világválság van, úgy gondolom, hogy írni kell a huszonötnyolcvankilencről ,ez csak egy számnak tűnik,( persze az is) de be kell szorozni sokkal,(csak a házunkban 45-tel,a Cholnokyn kb.800-al,a városban pedig hozzávetőleg 15.000-18.000-rel) és ez már probléma tisztelt hölgyeim és uraim, sajnos probléma, mert ez a szám kilogramm, vagyis huszonötkilónyolcvankilencdeka, ami azt jelenti, hogy ennyi hirdetési újságot, papírt kaptam a postaládikómba egy, pontosan egy év alatt úgy, hogy nem is érdekelt, de az lényegtelen, hogy érdekelt-e vagy sem, mert a sok idióta úgyis kinyomtatja, mert azt gondolja, hogy nincs szépirodalom, amit tudnék olvasni, de van, és inkább azt olvasom, mint a mosószerek, bugyik, szalámik árát, mert azt én a boltban is látom, nem kell hozzá külön újság,- ami nélkül egy év alatt egy millió köbméter fa maradna az erdőkben Magyarországon- és hát ebben a gazdasági helyzetben pedig reménykedtem, hogy nem kapunk több reklámújságot, de ugyanúgy ömlik, mint eddig, és ezt természetesen szintén mi fizetjük ki, a vásárlók, mert a vásárlók is hülyék, ugyanolyan hülyék, mint akik kinyomtatják, mert az újágból tudják meg, hogy mit is kell vásárolniuk, és nem saját maguk döntik el, hogy ebédre éppen káposztás kockát szeretnének enni, vagy, hogy egyáltalán nem is venné meg azt a gagyi vízforralót, amit "olcsón" odanyomnak a képébe és ha már ott van egy ezresért, akkor "vegyünk mán hármat anyukám", szóval megint elkalandoztam, visszatérve a 25.89-hez jó lenne elérni valahogy azt, hogy ne nyomtassanak több reklámújságot, higgyék el, van élet a reklámújságok nélkül, és nem az a megoldás, ha kiírjuk a ládikóra, hogy ne dobják be, mert már rég kinyomtatták, fát, festéket nem kímélve, és ez csak egy lépés lenne a normális gondolkodás felé, mert hiába dumál mindenki a környezetvédelemről,ha nem történik itt semmi ez ügyben-sem.

Magyarországon 2.300.000 háztartással számolva a hirdetési újságok miatt 59.547.000 kg, vagyis hatvanmillió kilogramm papírt dobunk ki

mai

A FINÁNCOK
(egy dumfriesi kocsmaablakra írt sorok)


Elmés urak, miért szórtok szidalmat
szegény fináncra? Most már ő se hallgat.
A földesúr adót szed, a magáét.
S a miniszter? Behajtja a királyét.
Az istenes , tudós papok mi mások,
kérdem tőletek, mint lelki fináncok?

Kálnoky László fordítása
Robert Burns verse

itt az idő,

hogy végre lelépjen az összes a színről, az összes, aki nem tud felülemelkedni a saját kis piti hatalommániáján, az összes, aki nem tud együtt dolgozni ezért a kis országért,aki nem tud ÖSSZEFOGNI, mert útálják egymást csak azért mert másik a pártnév, pedig ugyanazt csinálják, akik látszólag éneklik a Himnuszt, akik Isten, Haza, Család címszó alatt prédikálnak, de három nővel élnek, kettővel titokban, s utána elmennek gyónni a templomba, és ott minden félrekefélésért azonnal megbocsáttatik nekik három miatyánkért cserébe, akik állandóan a családosokat, a nyugdíjasokat, az új munkahelyeket, az egészségügyet és sorolhatnám még mi mindent emlegetnek, de semmit nem tesznek értük, akik állandóan Hamvast, Márait meg Wass Albertet idézik mindenféle ünnepélyeken, s közben azt sem tudják, miről beszélnek, csak azt hiszik, hogy rohadt divatosak, pedig csak szánalmasak, és a legnagyobb gondjuk nem MAGYARORSZÁG helyzete, hanem , hogy hogyan pakoljanak minél nagyobb adag sz.rt a másik alá, szóval itt az idő...

hol vannak ?

van egy (több, sok) ember aki(k) folyamatosan azt hajtogatják, hogy munkahelyeket kell teremteni, közben nézem a számokat, hogy lassan 40.000 embert küldtek el különféle munkahelykről az országban, valahogy nehezen megy ez nekem, hogy felfogjam, hol vannak a leendő munkahelyek, milyen területen lehet újakat teremteni, a gazdaság mely területein lehetne sok-sok emberrel dolgoztatni, szóval nem jövök rá, nem mintha én lennék a felelőse, csak úgy szimplán kíváncsi vagyok, miután egy hétig ezen jártak a gondolataim, arra jutottam, hogy hát Magyarországon nehézipar nem nagyon van ugye, a könnyűipart úgyszintén sikerült tönkretenni, nehogy mááá konkurrensei lehessünk bármelyik országnak, mezőgazdaság...??? szintén nincs a csúcson, élelmiszeripar az éhenhalás szélén, azonkívül mindenki csak eladni akar, tovább is van mondjam még? hogy egy lassan klasszikust idézzek, szóval nem akarok megbántani senkit, de sorolhatnám, és akkor még nem is beszéltem a látens munkanélküliségről, a közel 3000 önkormányzatról, egyszóval nem látom a lehetőségét annak, hogy valamilyen módon igazi munkahelyek tízezreit tudja ebben az országban bárki megteremteni, évek óta tudjuk, hogy túltermelési válság van, nem kell ennyi autó, hűtőgép, tévé, rosszabbnál rosszabb minőségű ruha, cipő, mindenféle műanyag ocsmányság, ami nem kell senkinek, de csak ömlik be ide hozzánk, meg a világon mindenhova, szóval tudjuk, hogy rövid életünk után, amely adatik nekünk,- és persze csak az egyénnek, saját magának oly fontos- 60, 70, 80 év után úgyis eltűnünk innen, és nem tudjuk magunkkal vinni a baromi fontosnak tartott javainkat, amiért egész életünkben görcsöltünk, hacsak nem temetik mellénk az elcédé tévét, de az már úgyis mindegy, szóval kicsit elkalandoztam, de ha komolyan veszem a dolgokat,és őszinték akarunk lenni, akkor szerintem ebben az országban még mindig van rengeteg olyan ember, akinek munkahelye van, de munkája igazán nincs, és akkor mondja már meg valaki, hogy hogyan lehet kb.száz-kétszázezer igazi munkahelyet teremteni, várom a jobbnál-jobb ötleteket...

kesergő

nekünk, magyaroknak már csak egy olyan sólyom jutott, amelyik még repülni sem tud...

eurotudakozó

nahát aztán, hogy végre írjak már valamiről, egy friss élményemet vet(íte)ném papírra, vagyis monitorképernyőre, ugyanis felhívtak telefonon (otthoni számon, ami nagyjából titkos) és a háttérben röhögés, kanálcsörgés, na mondom ez a kislányom szülinapi merénylete ellenem a menzáról, biztos beleordítják a konyhásnénik a fülembe, hogy heppibörszdéj, de nem, telefon kattan, letéve, majd néhány másodperc múlva újra megcsörren a telefon, felveszem, egy szép barnahajú lány, aki ráadásul hatalmas tüdővel rendelkezik már mondja is, hogy eurotudakozó, milyen szép nap van ma, hogy nyertem egy könyöktámaszt, és küldi is a nagy lajos utcába, mondanám, hogy nem ott lakom, de nem sikerül, mert be nem áll a szája, és hogy milyen mákom van, mert a cégem a google kereső első első oldalán található meg,mert szerződést kötöttek a googleval, és, hogy ennél előkelőbb helyet a világon senki sem foglalt még el,és most egy évig ott is maradok, és még atombombával sem tudnak onnan kirobbantani, meg hogy évfordulós vagyok, meg a cégem is, meg mondott még néhány visszautasíthatatlan ajánlatot, amelyből megtudtam, hogy az egész világon minden ember éjt nappallá téve minket keres az eurotudakozóban, és mondja, hogy akkor elfogadtam az ajánlatot, ugye, viszontlátásra, hallásra, és megnyomtam az entert, hogy életbelépjen az ajánlat 68.000 ezer forintért, mire itt már közbeszóltam, hogy nyugodtan húzza vissza az entert eredeti állásba, mert én nem kértem semmit, mire ő azt mondja, hogy akkor tárgytalan az eddigi ajánlata, mondom, hogy nagyon helyes, mert állatira útálom az ilyen cégeket, amik a drága időmet mindenféle baromsággal cseszik el, és gazdasági világválság ideje alatt sem azzal foglakoznak, hogy megszűnjenek.....pedig ideje lenne, még ha túl szigorúnak tűnök is.

ps: tegnap kaptam egy szülinapi koncertet a Dresch-quartettől, nagyon tetszett, nagyon feldobott, adok Önöknek is belőle egy darabot, igaz csak képben :)

nőnapra

Kedves Nő!

Minden nőnapon az az elsődleges feladatom, hogy berúgjak. A második, hogy a lehető legkésőbb érjek haza. Vagyis reggel. Mert Te nő vagy. Nekem ezt meg KELL ünnepelnem. Kárpótlásul,szeretetem jeléül kapsz egy csokor hóvirágot, amit már tilos leszedni. Üdvözlettel:

A Férfi

vége a koriszezonnak :-(

DE JÖN A TAVASZ!!!!!!!!!!!

3:41

a lökött rigó reggel 3:41-kor kezdett el fütyülni, és felébredtem rá, (vagy egy pillanattal előbb?-nem tudom) az biztos, hogy nagyon vidám fütty volt, csak három percig tartott, de az a három perc félig alvás közben is megmosolyogtatott, hogy mit akar az kis feketerigó ilyen korán mondani, és főleg kinek? aztán abbahagyta, majd ha már felébresztett 4-kor újra füttyögött egy percig, majd megint elhallgatott, mondhatom jobb volt, mint sok emberrel bármilyen kommunikációt folytatni, nagyon szeretem a rigókat, egyébként is szeretek velük "beszélgetni", szeretem a formájukat, a sárga csőrüket, a vicces futásukat, ahogy előredőlve szaladnak, meg egyáltalán a lényüket, meg Lázár Ervin meséjét is imádom A nagyravágyó feketerigóról, tanulságos, olvassátok el este-mesének...

sokkkk a népnek, avagy Sing Sing a Petőfiben

tudom, hogy nem én vagyok a célközönség, de azért ez sokkk volt így vasárnap délben a Petőfi Színházban, ennél hipergagyibb díszletet, nyálasabb átvezető szövegeket, rosszabb jelmezeket, hamis hangok tömkelegét, hát rég nem hallottam és láttam, és saját maguk énekelték el a 3. dalban, hogy miről is szól ez az "előadás" : "pénz forgatja a világ kerekét", money, money, money...szóval tudom, hogy sok-sok milliót elvontak a színháztól, és dőlni kell valahogy a lének, és hát meg is értem, de ugye nem kötelező, hogy jól is érezzem magam egy ilyen nyilnyál gagyin, ahol az a kevés kis közönség is őrjöngött a gyönyörtől, füttyögött, tapsolt miközben én hánytam, szóval valami Utassy Árpi effektus van állandóan ennél a színháznál, ha valaki megnyer egy vetélkedőt vagy mit a tévében, annak hamarosan jelenése van a színpadon ha jó, ha nem jó, de legalább a közönséget behozza, nekem egy Feke nevezetű emberre kellett fotóilag rástartolnom, mert most ő hipersztár, vagy az István a király azt hiszem, persze semmi bajom vele, hiszen nem is ismerem, igaz, hogy legalább hamisan (is) tud énekelni, és amikor azt mondtam a szünetben, hogy odavagyok meg vissza, akkor többen azt mondták, hogy : dehát ez kell a népnek, és én ekkor akadtam ki a legjobban, mert nekem ez azt jelenti, hogy látjátok emberek, bármi sz.rt elétek teszünk, ti azt úgyis megnézitek, és az én véleményem pedig más, hiszen az igazán igényes darabokra, bármennyibe kerül is egy jegy, alig tud az ember jegyet szerezni, példa rá a blogban már egyszer említett Szorokin darab, vagy kib(l)ogozhatatlannál a tizenkét dühös ember, ami állandóan teltházzal ment,megy tehát ez ellentmond az ez kell a népnek dumának, nyugodtan lehetne botránydarabot is lehozni, mert miért ne, legalább megmozgatná az emberek fantáziáját, kíváncsiságát, és a kassza pont úgy csengene akkor is, és legalább lehetne miről beszélni, egyszóval lehetne finoman a jobb felé is terelgetni az embereket, nem mindig a könnyebbnek tűnő megoldást odanyomni a népnek, de legalább a Halas Adelaidának nagyon jó a lába...

nagggggyyyyyon zene

gáz. akárki akármit mond, gáz. szinte mindenki azt mondja, hogy: de legalább jobb mint a többi. de ez engem nem hoz lázba. nagggggyyyyyon zene,... ilyen,... meg ilyen,... meg ilyen is,... tisztelt hallgatóink ! önök a zene ébredéshez című kulturális műsorunkat hallották, ...önök a zene tanuláshoz című kulturális műsorunkat hallották,... önök a zene elalváshoz című kulturális műsorunkat hallották,... önök a zene a kellemes meghaláshoz című kulturális műsorunkat hallották. vége. köszönjük, hogy bennünket hallgattak. emerkettőpetőfi, nagggggyyyyonzeneeeee....hát komolyan mondom, hányok. napokig ezt hallgattam, csak, hogy kínozzam magam, pont ugyanolyan, mint a többi, se több, se kevesebb. (max a reklám kevesebb, mint a legdurvább adón )de ugyanolyan hamar meg tudom unni a zenét, amit játszanak rajta nap, mint nap, mert ugyanaz, és semmi fantázia, kicsit alterosabb, mert játszanak naponta x mennyiségű dalt a kispáltól, meg a kiscsillagtól, meg a quimbytől, stb-től (tévedés ne essék, kedvelem őket valamilyen szinten)de persze a legslágerosabbakat, semmi bátorság, hogy ne azt a két számot adják le ugyanattól a csapattól naponta, meg egyáltalán mit jelent az a két szó: naggyyon zeneee, semmit sem jelent, mert tök értelmetlen, nincs alany, állítmány, amit kapcsolni lehetne egymáshoz, tehát szlogennek is szemét, meg mi az, hogy kulturális műsorunk, mikor egymás után néhány dalt leadnak, oszt jónapot, tanuláshoz meg egyáltalán nem kell egy másik iszonyúan kulturális műsor, mert akkor nem tanul az a szerencsétlen se magyart, se mást.
ennyi így hirtelen.

sértődj meg !

biztos hülye vagyok, de egyszerűen nem értem, hogy ha odamegyek valakihez, és elmondom neki a véleménye-met, amely szerintem tisztessége-sebb, mint a háta mögött sugdolózni, akkor miért kell halálra sértődni, és elrohanni a francba, vagy máshová... és ezek után útálni engem, és az én hátam mögött morogni ahelyett, hogy én is megkapnám a magamét szemtől szembe- hát nem tudom- nehéz lehet ez, de én mégis ezt szeretném, hogy bárki azt mondja nekem a szemembe, hogy nem kedvel, nincs igazam,, szar volt pl. a képem ami megjelent, szerinte ez és ez, így, és így van, ezért és azért vagyok egy szemét alak, szóval szeretem, ha valaki, bárki, akinek véleménye van odajön hozzám, és azt mondja, hogy nem bírom elviselni a képedet, és ne beszélgessünk többet...én meg azt mondom, ha igaza van, hogy bocsánat, nem akartalak megbántani, csak én ilyen vagyok, ha meg nincs igaza szerintem, akkor még ezt sem kell mondanom, mert miért is kellene?

korcsolya 2

visszatérek a kezdeti témámhoz a korcsolyázáshoz, írnom kell a tapasztalataimról, hátha olvassa egy olyan ember, aki továbbadja az infókat az illetékeseknek (pl. kib(l)ogozhatatlan ) hogy mennyire bénák, meg balfácánok az emberek- szép kis képzavar :) -meg, hogy a jövőre nézve hogy is kell viselkedni egy korcsolyapályán, ami szerintem nem oly veszélytelen hely, mint sokan gondolják, és, hogy szerintem vannak vagy legalábbis lehetnének szabályok, melyeket egy ilyen viszon
ylag kis helyen be is kellene tartani, és leginkább tartatni, - persze nem akarom az ördögöt a falra festeni - mert mindig csak egyszer van baj, de akkor az általában nagy, és utólag már mindenki sajnálhatja, hogy megtörtént, szóval a javaslataim: ki kellene írni, vagy nyilazni, hogy merre van a menetirány, ki kellene írni, hogy kergetőzni, keresztbe csúszni más előtt, szembe menni a forgalommal nem szabad, és akkor lehet, hogy valamivel nyugodtabban tudnának a normálisnak tűnő emberek korizni, és akkor még élvezni is lehetne a mozgást, és nem arra menne el az összes energia, hogy az idiótákat kerülgetem, vészfékezek, ha ütközünk,- mert szembe jön a lökött gyerek, akit senki, de senki nem világosít fel arról, hogy azonos az irány- akkor nem kellene fél lábbal koriznom, és a másikat véletlenül fejbe rúgnom, és ha a tanárok vennék maguknak a fáradtságot, hogy elmondanák, rászólnának, figyelmeztetnék a gyerkőcöket, hogy figyeljenek egymásra, meg a másikra, és nem ők kezdenék el a kergetőzést abszolút rossz példát mutatva, ráadásul úgy , hogy igazán csak menni tud, de irányt változtatni hirtelen, és megállni azt már nem, szóval nem tudom, biztos én vagyok a hülye, de én megpróbálok úgy élni, korizni, hogy mást abszolút ne zavarjak, ráadásul én fizetem a 600 ft-t, míg a kölköknek ingyenes a bohóckodás, és így meg néha elgondolkodtató ez az egész, szóval a lényeg az, hogy valamit tenni kellene, hogy a békés egymás mellett korizásnak legyen valami esélye...köszönöm

Café X

Karafiáth Orsolya

A Káosz-fiú újra támad!

Nyomasztó csönd a pesti éjszakában:
életnél és halálnál több a tét.
Mi eddig volt, csupán a gyönge kezdet-
a rettegés lelkünkbe visszatért.

Régóta nem kérdés, vajon ki Ô.
(A férfiasság élő mítosza.)
Vele aztán tényleg vigyázni kell:
zord külső s még zordabb szív egymaga.

Láthatjuk reklámban, plakátokon.
Jól muködő PR, álom-szinopszis -
egy mondat százezer nő ajkain:
"Imádlak, bármilyen durván kidobsz is..."

Kamasz-fiúk, kisgyermekek csodálják,
család-apáknak titkos példakép.
S a csoda most tényleg valóra válik,
mert jön, jön, JÖN! A vászonról lelép.

Nyomában ott a komplett őrület:
rajongók, rendőrök s az alvilág.
Átvág az átokülte városon -
esélyed sincs, hogy bárhol megtaláld.

Bizarr vígjáték, horror, fantasy -
a "Srác" mindenkinek kedvébe járhat.
Érzelmeket, vágyat se nélkülöz,
mert én szövöm a vad szerelmi szálat.

Kihalt utcák az árnyékát követnék,
mögötte káosz, páni félelem.
Megérkezett, a kiskapun kopogtat -
mi várhat rám, ha most beengedem...

Bl-döntő

szeretem a csapatsportokat, nem mindegyiket, de általában mégis megnézem a kosárlabdát,-ha már nem csinálhatom -a kézilabdát, és bár nem szeretem, de a fotballmeccsekből is kiválasztok néhányat, persze csak a jobbakból, lehet, hogy nem nézem őket végig úgy, ahogy az szpd, de azért persze én is szakértek, nézem a csapatot, akik a klub történetében először kerültek bl-döntőbe, és persze győzni kéne, együtt kell megpróbálni győzelemre vinni a csapatot, mindenkinek ott kell (ene) lenni, és tenni kell a dolgát, hogy megszülessen a siker, és nolám a második percben góóóóóóóóóóóóól is lett, mert a meccset hazai pályán rendezték meg, minden fűszál ismerős, így kicsit könnyebb, hiszen a fűszálak is ide hajlanak, de mégis valahogy hiányzik egy ember a pályáról, (vagy több is?) nem tudom miért, aztán némi melegítés után mégis megjött egy, igaz, hogy még nem teljesen a csapat tagja, de örültem, hogy itt van, és legalább teszi a dolgát, míg a többiek továbbra sem találtak magukra, nem voltak jók a passzok, hiába hazai a pálya, még így sem férkőzhettek közelebb a kapuhoz, és lassan eltelt az első félidő, és csak arra voltak jók, hogy lőjenek egy öngólt, persze önhibájukon kívül, mert ügyetlenkedtek, de így aztán döntetlen a szünetben...jött a második félidő, úgy vettem észre, továbbra is csak néhányan fociztak teljes erőbedobással, voltak, akik teljesen kikapcsoltak, míg mások nem bírták az iramot, pihentek egy kicsit úgy meccs közben, mert hát hét közben elfáradtak a sok edzéstől, az a néhány játékos viszont próbálta rendesen segíteni egymást, jó passzok, cselek, ívelések, csak hát a gól maradt el, mindegy ez a néhány játékos kitartott végig, aztán jött a hosszabbítás, semmi plusz a csapattól, bár a végén felébredt a 119. percben egy-két csatár, meg is küldék rendesen a lasztit, kapufa lett, legalább arra ment a lövés , amerre kellett, így örülhetett a hazai gárda, ugyan lőtt két gólt, de mégis döntetlen lett - jobb, mint egy vereség.........

és most hívom fel kedves olvasóim figyelmét, hogy direkt nem egyeztettem a múlt időt a jelennel

Marian

kép szöveg nélkül

kontárkodás

nahát akkor nekikezdek a kontároknak, ebben a szakmában dolgoznak ma magyarországon a legtöbben a munkanélkülieken kívül, szóval az én értelmezésemben a kontár az, aki nem azt csinálja amit tanult, amihez, ha odafigyelt megfelelően az órákon akkor érthetne éppen, de persze nem ért, ezért talál magának néhány más szakmát a szakmákat felsoroló lexikonból ami tetszik neki, aztán hadd szóljon, adj neki, majd megmutatja Ő , hogy hogy is kell ezt csinálni, egyik legjobb példa, hogy a saját szakmámból induljak ki /mindenki magából indul ki / - F-betű, tehát fotóriporter- szóval ez a legkönnyebb a világon, hiszen gombot nyomogatni bárki, de BÁRKI tud, bemegyek a boltba, ránézek egy dobozra, amiben van legalább 10 milló pixel, és minden rendben van, én vagyok /persze nem ÉN/a jani, és három nap múlva kiadok egy naptárat, és milyen baró jól néz ki a Wc-ben a falon, és rá van írva a nevem, hogy : fotó: jani, tehát most már fotoriporternek kell mennem a legközelebbi újsághoz, hogy lássa már a város is, hogy milyen jó képeket készítek, és legalább a nevem is ott lesz a kép mellett, nem is gondoltam, hogy ilyen hamar fotoriporter lehetek, közben kiugrottam nevjorkba fotózni egyet, legyen már egy kiállításom, így legalább kiírhatom a nevem mellé, hogy fotóművész, aztán küldök holnapután a World Pressre is képet, meg képriportot, hátha nyerek egy 12 millió pixeles camera obscurát, mellyel talán már a marsot is fényképezhetem, ha nem , hát maradok az újságnál, de legalább megmutatom a KOLLÉGÁKNAK, hogy hogy is kell ezt csinálni, így kell ezt csinálni, csak meg kell nyomni ezt a gombot, semmi különös öcsi, csak kattintasz egyet, aztán már mehetsz is tovább, most pedig megyek kipróbálom, hogyan kell .....hm..mihez is van kedvem ma ? és persze folytathatom a sort, hiszen láttam a lányt a neten, aki gondolt egyet, és nekifogott szerinte táskát készíteni, mert neki meg ahhoz volt kedve, biztos ami biztos, árulja már ezeket a valamiket onlinén, pedig én láttam rajtuk, hogy mekkora gagyik így gépen keresztül láttam, ha én ilyen amatőrül varrnék- de nem varrok, mert nem az a szakmám- letörném a két kezem saját magamnak, szóval örülnék végre, ha az emberek is megbecsülnék azokat az embereket, akik a saját szakmájukban dolgoznak, és jól dolgoznak, és igényesen, és ezt tanulták évekig, és így talán előrébb jutnánk, addig is üdv

aktuális

elolvastam többször egymás után a Gondolatok a könyvtárban c. verset, és igazán meglepődtem, hogy mennyire mai, mennyire aktuális és mennyire nem azt teszik azok az emberek akik abban a pozícióban vannak, hogy tehetnének valamit, de nem tesznek, s ők azok, akik nem olvasták el sajnos mostanában és javasolni tudom, hogy hajrá, ha tudnak olvasni, és véletlenül meg is értik azt, amit olvasnak, akkor legyenek szívesek 1; elolvasni a verset 2; elgondolkodni rajta 3; magukévá tenni 4; majd mindannyiónkért, egymásért /Magyarországért/ tenni, ja, és az elég félelmetes, hogy 165 éve írta....

Ez jó mulatság, férfi munka volt !

Vörösmarty Mihály

Gondolatok a könyvtárban

Hová lépsz most, gondold meg, oh tudós,Az emberiségnek elhányt rongyainKomor betűkkel, mint a téli éj,Leírva áll a rettentő tanulság:"Hogy míg nyomorra milliók születnek,Néhány ezernek jutna üdv a földön,Ha istenésszel, angyal érzelemmelHasználni tudnák éltök napjait."Miért e lom? hogy mint juh a gyepenLegeljünk rajta? s léha tudománytólZabáltan elhenyéljük a napot?Az isten napját! nemzet életét!Miért e lom? szagáról ismerem megAz állatember minden bűneit.Erény van írva e lapon; de egykorZsivány ruhája volt. S amott?Az ártatlanság boldog napjaiEgy eltépett szűz gyönge öltönyén,Vagy egy dühös bujának pongyoláján.És itt a törvény - véres lázadókHamis birák és zsarnokok mezébőlFehérre mosdott könyvnek lapjain.Emitt a gépek s számok titkai!De akik a ruhát elszaggatákHogy majd belőle csínos könyv legyen,Számon kivül maradtak: IxionBőszült vihartól űzött kerekénÖrvény nyomorban, vég nélkül kerengők.Az őrült ágyán bölcs fej álmodik;A csillagászat egy vak koldus asszonyCondráin méri a világokat:Világ és vakság egy hitvány lapon!Könyv lett a rabnép s gyávák köntösébőlS most a szabadság és a hősi korBeszéli benne nagy történetét.Hűség, barátság aljas hitszegőkGunyáiból készült lapon regél.Irtózatos hazudság mindenütt!Az írt betűket a sápadt levélHalotti képe kárhoztatja el.Országok rongya! könyvtár a neved,De hát hol a könyv mely célhoz vezet?Hol a nagyobb rész boldogsága? - Ment-eA könyvek által a világ elébb?Ment, hogy minél dicsőbbek népei,Salakjok annál borzasztóbb legyen,S a rongyos ember bőszült kebeleDögvészt sohajtson a hír nemzetére.De hát ledöntsük, amit ezredekÉsz napvilága mellett dolgozának?A bölcsek és a költők műveit,S mit a tapasztalás aranyBányáiból kifejtett az idő?Hány fényes lélek tépte el magát,Virrasztott a sziv égő romja mellett,Hogy tévedt, sujtott embertársinakIrányt adjon s erőt, vigasztalást.Az el nemn ismert érdem hősei,Kiket - midőn már elhunytak s midőnIngyen tehette - csúfos háladattalKezdett imádni a galád világ,Népboldogító eszmék vértanúiŐk mind e többi rongykereskedővel,Ez únt fejek - s e megkorhadt szivekkel,Rosz szenvedélyek oktatóivalŐk mind együtt - a jók a rosz miatt -Egy máglya üszkén elhamvadjanak?Oh nem, nem! amit mondtam, fájdalom volt,Hogy annyi elszánt lelkek fáradalma,Oly fényes elmék a sár fiaitA sűlyedéstől meg nem mentheték!Hogy még alig bír a föld egy zugot,Egy kis virányt a puszta homokonHol legkelendőbb név az emberé,Hol a teremtés ősi jogaiE névhez "ember!" advák örökűl -Kivéve aki feketén született,Mert azt baromnak tartják e dicsőkS az isten képét szíjjal ostorozzák.És mégis - mégis fáradozni kell.Egy újabb szellem kezd felküzdeni,Egy új irány tör át a lelkeken:A nyers fajokba tisztább érzeménytS gyümölcsözőbb eszméket oltani,Hogy végre egymást szívben átkarolják,S uralkodjék igazság, szeretet.Hogy a legalsó pór is kunyhajábanMondhassa bizton: nem vagyok magam!Testvérim vannak, számos milliók;Én védem őket, ők megvédnek engem.Nem félek tőled, sors, bármit akarsz.Ez az, miért csüggedni nem szabad.Rakjuk le, hangyaszorgalommal, amitAgyunk az ihlett órákban teremt.S ha összehordtunk minden kis követ,Építsük egy újabb kor Bábelét,Míg oly magas lesz, mint a csillagok.S ha majd benéztünk a menny ajtaján,Kihallhatók az angyalok zenéjét,És földi vérünk minden csepjeiMagas gyönyörnek lángjától hevültek,Menjünk szét mint a régi nemzetek,És kezdjünk újra tűrni és tanulni.Ez hát a sors és nincs vég semmiben?Nincs és nem is lesz, míg a föld ki nem halS meg nem kövűlnek élő fiai.Mi dolgunk a világon? küzdeni,És tápot adni lelki vágyainknak.Ember vagyunk, a föld s az ég fia.Lelkünk a szárny, mely ég felé viszen,S mi ahelyett, hogy törnénk fölfelé,Unatkozzunk s hitvány madár gyanántPosvány iszapját szopva éldegéljünk?Mi dolgunk a világon? küzdeniErőnk szerint a legnemesbekért.Előttünk egy nemzetnek sorsa áll.Ha azt kivíttuk a mély sülyedésbőlS a szellemharcok tiszta sugaránálOlyan magasra tettük, mint lehet,Mondhatjuk, térvén őseink porához:Köszönjük élet! áldomásidat,Ez jó mulatság, férfi munka volt!

a lecke

több dologgal is szeretnék foglalkozni, majd az idő megoldja a problémámat, nehogy elfelejtsem, az egyik a fotográfia kontárjai, a másik a hétvégi ruházat a bulikban és hát most harmadikként képbe jött A LECKE. lehetne akár egy regénycím is , de sajnos nem az, és azzal, hogy pontot tettem kivételesen a mondat végére, erőt akartam adni a szónak, egyszerűen félelmetes , ami zajlik az iskolákban, és jelen esetben nem a tanárokkal van problémám, hanem a tankönyvek íróival, készítőivel, akik azt hiszik magukról, hogy a 10 éves gyermekek ugyanúgy gondolkodnak, mint ők, pedig nagyon nem, és teszem hozzá, hogy a tudásuk sem hozható egy szintre, bár szerintem néhány gyermek értelmesebb, mint ők, most két példával szeretném olvasóimnak illusztrálni e felvetés igazságtartalmát, tehát MAGYAR NYELVTAN a tantárgy, A LECKE a következő:
Melyik dátum, melyik eseményhez kapcsolódik? Kösd össze őket!

1848.március 15.---a magyar sereg Muhinál harcolt a tatárok ellen.

1241.április 11. ---az egri várban a törökök elleni harcra készülődtek.

1552.szeptember 9. ---a márciusi ifjak vezetésével győzött a forradalom.

gyermekem továbbra is 10 ( tíz ) éves, 4. osztályos, és még nem tanult történelmet!!!

ennek ellenére figyelt az ünnepségeken, vagy logikai alapon /március/ jól összekötötte a megfelelő sorokat, majd megakadt. bár rengeteget olvastunk neki mondákat, regéket, meséket, a másik kettőt nem tudta megoldani, segítettünk neki, gyakorolja csak az informatikát, nézze meg a számítógépen, majd miután segítségünkkel rátalált a lényegre, elmeséltük neki a történelem ezen eseményekre vonatkozó szakaszait, persze úgy, hogy egy 10 esztendős gyermek fölfogja.

első feladat megoldva.

ám jött a második feladat, mely már a szülőknek, testvéreknek, számítógépnek is komolyabb gondot okozott.

íme:

Írj egy-egy mondatot a képeken látható eseményekről úgy, hogy

a dátum is szerepeljen benne!

erről a három képről van szó, gyermekem még mindig 10 éves,- bár negyven perccel öregebb- a méret a könyvben az első kép méretével egyezik, aki elsőre megállapítja szemüveg és nagyító nélkül, hogy ki, miről, de leginkább mikor festette, szóljon, kap tőlem egy sportszeletet, (persze Áfin kívül) a második és a harmadik leküzdhető volt Székely Bertalan műveit ismerve /Magyar Nemzeti Galéria/ szóval a google-ban rákerestem a Magyar-Török csatákra festményeken, és hosszas keresés után megtaláltam Johann Peter Krafft 1825-ben festett képét, melynek címe: Zrínyi kirohanása Szigetvárból (1.kép), de engem ez nem nyugtatott meg, mert logikai alapon arra jutottam, hogy e-helyett inkább még egy Székely Bertalan festménynek kellett volna reprodukálva helyt adni e nagyszerű nyelvtankönyvben, mert három a magyar igazság, meg még arra is, hogy a könyv alkotói is nyilván inkább Székely Bertalan utolsó, 1879-ben befejezett nagyobb művét szerették volna látni , melynek címe: Zrínyi kirohanása /itt látható/

érdekesek ezek az "apró" tévedések, de úgy gondolom, hogy a tananyag hiába A KELTEZÉS HELYESÍRÁSA, akkor sem így kellene ezt tanítani a gyermekeknek, nem a tankönyv készítői által okozott hibákkal spékelve, és ráadásul úgy, hogy a szülőknek adják fel a leckét otthonra, mert abból a gyerekek úgysem tanulnak semmit.

időpont

a kiállítás március 7-én fog megnyílni, szeretettel várok továbbra is mindenkit, most már csak az órát nem tudom, de azt is közölni fogom idővel

kiállítás

már most mondom, hogy lesz egy kiállítás Budapesten a Bethlen Galériában, az időpontot később közlöm, mert most éppen nem tudom, de jó sok fotós egy-egy képével fogja képviselni magát a Közép Európa Táncszínház 20 évét bemutató tárlaton, az időpontot később megírom, úgyhogy, ha a kultúra hiányzik valakinek az életéből, márpedig tudom, hogy sokmindenkinek hiányzik, akkor szívesen látok bárkit, csak nehogy én se legyek ott, mert éppen dolgoznom kell.....

szürkeruhakór

hirtelen több témám is akadt, melyek közül csak egyet osztok ma meg Önökkel tisztelt olvasók, és bár gondolkodtam, hogy valami vidám témát is földobhatnék már végre a blogon, mégis úgy döntöttem, hogy jó ez a morgolódó rovat, tehát folytatom, amit elkezdtem, és hát a többéves tapasztalatom arra ösztönzött, hogy a szürke/fekete, kék, barna, drapp stb./ masszáról írjak, amely a boltokban és az embereken is megfigyelhető, tehát röviden az emberek által viselt ruházatról /leginkább a "színkavalkádtalanságról"/ írjak, aztán majd meglátom , hogy most, vagy később foglalkozzak Kib(l)ogozhatatlan véleményével, legalábbis érintőlegesen,-mármint a hét végi bulikon a fiatal lányok kontra fiúk öltözködése témában-bár az nem kapcsolódik közvetlenül a saját felvetésemhez, tehát tegnap, amikor Budapesten kavartam, és mozgólépcsőztem felfelé a Deák térnél -(egyébként nekem tetszenek a megállók, ahogy kinéznek felújítás után, abszolút kulturáltnak tűntek így, pedig olvastam, hogy voltak problémák, de ez más téma)-visszanéztem, és nagyon rossz volt látni, hogy rajtam kívül senki nem viselt színes ruhát, és elkapta a szürkeruhakór az összes embert, és ez engem elkeserített, azon gondolkodtam, hogy mit gyászol az egész magyar társadalom, de nem jöttem rá, talán az optimizmusát, és az nagy baj, ha így van, persze tudom, hogy divat a fekete, mert az mindig divat, és nem is várom el , hogy mindenki színesben járjon, de azért lehetne néhány vidám ember, aki vállalja a színeket, és akkor a szembejövőknek is jobb kedvük lehetne, meg mindenféle más érzése, pl. tudják-e azt, hogy a piros melegérzetet ad, és az jóóóó,/főleg így télvíz idején/ ha netán több szín jelenik meg egy emberen, aki így talán bohókásan néz ki, de legalább mosolyt csal az arcokra az szintén jóóóó, de, hogy mentsége legyen sokmindenkinek, aki most megsértődött rám, hogy szürkeruhakórosnak neveztem, el kell azt is mondanom , hogy természetesen körülnéztem az üzletekben, /évek óta nézek körül / és tudom, hogy nem lehet hozzájutni színes, kockás, csíkos cuccokhoz, nadrághoz végképp nem, ezen vagyok a legjobban kiakadva, hogy koptatott kék, jobban koptatott kék, rongyosra koptatott kék, drapp, fekete,szürke, szóval ezek az úgynevezett színek, és viszontlátásra, mert egyik boltos sem meri vállalni, hogy megpróbáljon egy szortiment színeset kirakni, mert az rizikó és úgysem veszi meg senki, és itt viszont a kör bezárul, bár a nőknél ez nem egészen van így, mert láttam lila és piros nadrágot is a boltban, de mégsem hordják, mert nem tudom miért, talán azért, mert a fekete slankít, de ez is csak egy felvetés persze,/ nyilván téves :-) / és tudnám még folytatni ezt az írást más területekre lebontva, de most inkább nem, de legalább rájöttem, hogy miért álmodom mindig a szivárványról.....

kutyaszar 1.

aztán föltalálták a kutyát, meg a kutyaszart, a pórázt, a póráz végén az embert, majd legvégül a hatodik napon a nájlonzacskót, aztán megpihentek, de ez nagy baj volt, mert feltalálhatták volna a használható emberi agyat is, amely alkalmas arra, hogy felszedesse a kutya gazdája kezével a kutyagumit, majd a nájlonzacskóba rakja, de hát ez csak a dolog egyik része, én abszolút megértem ha valaki vágyik egy állatra, akármilyen okból is, pl. egyedül van, vagy egyedül él, vagy egyszerűen kettesben akar lenni egy kutyával, vagy egyszerűen csak unja a férjét /feleségét/, bárkit a családban, és helyettesítő elemnek egy értelmes lénnyel akar társalogni, pl. egy aranyhallal, de térjünk vissza inkább a kutyára, mellyel minimum annyit kell foglalkozni, mint egy gyerekkel, kora reggel le kell vinni, hacsak nem olyan okos, hogy felhúzza magának az ébresztőórát, aztán kinyitja az ajtót, majd miután elvégzi a dolgát, zacsiba teszi a már említett khmmm tárgyat, kitörli a fenekét, hazamegy és lábat mos, na mindegy inkább az egészből azt nem értem, hogy hogy a fenébe van az, hogy a gazdi a póráz, rosszabb esetben sárkányeregető madzag másik végén miért kell, hogy végignézze, hogy szarik a vadállat, mi a jó ebben és persze a végén még-tisztelet a kivételnek, mert saját szememmel láttam ilyet-ott is hagyja, és a legközelebb arra járó ember klasszul bele tud lépni, lehet írni az állatvédőknek a kommentet, köszönöm

informatika

kislányom hazahozta a dolgozatát, amelyet informatika órán írt, gyakorlati ismeretek témában, hát most nem térek ki az osztályzatra, de kérdezem én, hogy 2009-ben a muzeológusokon kívül ki fog a kezébe floppy lemezt, amely a közelmúltig elegendő volt a biztonsági mentésekhez, de ma már nem, és a legújabb gépvázakba és laptopokba be sem lehet tenni, és nincs is beszerelve az olvasó, mert minek, hogy úgy mondjam lejárt lemez, és ez a teljes igazság, -olyan ez, mintha lúdtollal tanulnának a kisdiákok írni- szóval akkor minek róla ilyen részletesen tanulni, szerintem meg lehet említeni nekik, hogy hát igen volt egyszer ilyen is, fényképen meg kell nekik mutatni, vagy el lehetne vinni őket az őskort bemutató múzeumba , bármi, csak ne legyen ez már így, miért nem lehet a napi gyakorlatot elővenni, és azt tanítani, hiszen a számítástechnika olyan gyorsan fejlődik, mint semmi más, a tanár mikor kimondja azt, hogy jó napot kívánok, és a végére ér, addigra kijön a legújabb Windows, szóval kábé ez a tempó ma, akkor próbálkozhatnának olyan új információ megszerzésével, és átadásával , amely inkább napjainkat érinti, ráadásul a gyerek úgy ül oda a géphez, mint más az íróasztalhoz, teljesen természetes neki, hogy az van, és mit kell rajta csinálni, e-mailt ír, cseveg, iwiw-ezik, híreket majszol, játszik, rajzol, szóval felhasználóként működik évek óta, és amikor elkezdik magyarázni, hogy mit, hogyan, miért kell használni,begörcsöl, mint az állat, és hirtelen fogalma sincs az egészről, hogy mi mit jelent, persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem kell tanulni az alapokat, csak ésszerűvé kell tenni, és rögtön barátságosabb lesz az egész informatika.