a lecke

több dologgal is szeretnék foglalkozni, majd az idő megoldja a problémámat, nehogy elfelejtsem, az egyik a fotográfia kontárjai, a másik a hétvégi ruházat a bulikban és hát most harmadikként képbe jött A LECKE. lehetne akár egy regénycím is , de sajnos nem az, és azzal, hogy pontot tettem kivételesen a mondat végére, erőt akartam adni a szónak, egyszerűen félelmetes , ami zajlik az iskolákban, és jelen esetben nem a tanárokkal van problémám, hanem a tankönyvek íróival, készítőivel, akik azt hiszik magukról, hogy a 10 éves gyermekek ugyanúgy gondolkodnak, mint ők, pedig nagyon nem, és teszem hozzá, hogy a tudásuk sem hozható egy szintre, bár szerintem néhány gyermek értelmesebb, mint ők, most két példával szeretném olvasóimnak illusztrálni e felvetés igazságtartalmát, tehát MAGYAR NYELVTAN a tantárgy, A LECKE a következő:
Melyik dátum, melyik eseményhez kapcsolódik? Kösd össze őket!

1848.március 15.---a magyar sereg Muhinál harcolt a tatárok ellen.

1241.április 11. ---az egri várban a törökök elleni harcra készülődtek.

1552.szeptember 9. ---a márciusi ifjak vezetésével győzött a forradalom.

gyermekem továbbra is 10 ( tíz ) éves, 4. osztályos, és még nem tanult történelmet!!!

ennek ellenére figyelt az ünnepségeken, vagy logikai alapon /március/ jól összekötötte a megfelelő sorokat, majd megakadt. bár rengeteget olvastunk neki mondákat, regéket, meséket, a másik kettőt nem tudta megoldani, segítettünk neki, gyakorolja csak az informatikát, nézze meg a számítógépen, majd miután segítségünkkel rátalált a lényegre, elmeséltük neki a történelem ezen eseményekre vonatkozó szakaszait, persze úgy, hogy egy 10 esztendős gyermek fölfogja.

első feladat megoldva.

ám jött a második feladat, mely már a szülőknek, testvéreknek, számítógépnek is komolyabb gondot okozott.

íme:

Írj egy-egy mondatot a képeken látható eseményekről úgy, hogy

a dátum is szerepeljen benne!

erről a három képről van szó, gyermekem még mindig 10 éves,- bár negyven perccel öregebb- a méret a könyvben az első kép méretével egyezik, aki elsőre megállapítja szemüveg és nagyító nélkül, hogy ki, miről, de leginkább mikor festette, szóljon, kap tőlem egy sportszeletet, (persze Áfin kívül) a második és a harmadik leküzdhető volt Székely Bertalan műveit ismerve /Magyar Nemzeti Galéria/ szóval a google-ban rákerestem a Magyar-Török csatákra festményeken, és hosszas keresés után megtaláltam Johann Peter Krafft 1825-ben festett képét, melynek címe: Zrínyi kirohanása Szigetvárból (1.kép), de engem ez nem nyugtatott meg, mert logikai alapon arra jutottam, hogy e-helyett inkább még egy Székely Bertalan festménynek kellett volna reprodukálva helyt adni e nagyszerű nyelvtankönyvben, mert három a magyar igazság, meg még arra is, hogy a könyv alkotói is nyilván inkább Székely Bertalan utolsó, 1879-ben befejezett nagyobb művét szerették volna látni , melynek címe: Zrínyi kirohanása /itt látható/

érdekesek ezek az "apró" tévedések, de úgy gondolom, hogy a tananyag hiába A KELTEZÉS HELYESÍRÁSA, akkor sem így kellene ezt tanítani a gyermekeknek, nem a tankönyv készítői által okozott hibákkal spékelve, és ráadásul úgy, hogy a szülőknek adják fel a leckét otthonra, mert abból a gyerekek úgysem tanulnak semmit.