a lökött rigó reggel 3:41-kor kezdett el fütyülni, és felébredtem rá, (vagy egy pillanattal előbb?-nem tudom) az biztos, hogy nagyon vidám fütty volt, csak három percig tartott, de az a három perc félig alvás közben is megmosolyogtatott, hogy mit akar az kis feketerigó ilyen korán mondani, és főleg kinek? aztán abbahagyta, majd ha már felébresztett 4-kor újra füttyögött egy percig, majd megint elhallgatott, mondhatom jobb volt, mint sok emberrel bármilyen kommunikációt folytatni, nagyon szeretem a rigókat, egyébként is szeretek velük "beszélgetni", szeretem a formájukat, a sárga csőrüket, a vicces futásukat, ahogy előredőlve szaladnak, meg egyáltalán a lényüket, meg Lázár Ervin meséjét is imádom A nagyravágyó feketerigóról, tanulságos, olvassátok el este-mesének...
