Bl-döntő

szeretem a csapatsportokat, nem mindegyiket, de általában mégis megnézem a kosárlabdát,-ha már nem csinálhatom -a kézilabdát, és bár nem szeretem, de a fotballmeccsekből is kiválasztok néhányat, persze csak a jobbakból, lehet, hogy nem nézem őket végig úgy, ahogy az szpd, de azért persze én is szakértek, nézem a csapatot, akik a klub történetében először kerültek bl-döntőbe, és persze győzni kéne, együtt kell megpróbálni győzelemre vinni a csapatot, mindenkinek ott kell (ene) lenni, és tenni kell a dolgát, hogy megszülessen a siker, és nolám a második percben góóóóóóóóóóóóól is lett, mert a meccset hazai pályán rendezték meg, minden fűszál ismerős, így kicsit könnyebb, hiszen a fűszálak is ide hajlanak, de mégis valahogy hiányzik egy ember a pályáról, (vagy több is?) nem tudom miért, aztán némi melegítés után mégis megjött egy, igaz, hogy még nem teljesen a csapat tagja, de örültem, hogy itt van, és legalább teszi a dolgát, míg a többiek továbbra sem találtak magukra, nem voltak jók a passzok, hiába hazai a pálya, még így sem férkőzhettek közelebb a kapuhoz, és lassan eltelt az első félidő, és csak arra voltak jók, hogy lőjenek egy öngólt, persze önhibájukon kívül, mert ügyetlenkedtek, de így aztán döntetlen a szünetben...jött a második félidő, úgy vettem észre, továbbra is csak néhányan fociztak teljes erőbedobással, voltak, akik teljesen kikapcsoltak, míg mások nem bírták az iramot, pihentek egy kicsit úgy meccs közben, mert hát hét közben elfáradtak a sok edzéstől, az a néhány játékos viszont próbálta rendesen segíteni egymást, jó passzok, cselek, ívelések, csak hát a gól maradt el, mindegy ez a néhány játékos kitartott végig, aztán jött a hosszabbítás, semmi plusz a csapattól, bár a végén felébredt a 119. percben egy-két csatár, meg is küldék rendesen a lasztit, kapufa lett, legalább arra ment a lövés , amerre kellett, így örülhetett a hazai gárda, ugyan lőtt két gólt, de mégis döntetlen lett - jobb, mint egy vereség.........

és most hívom fel kedves olvasóim figyelmét, hogy direkt nem egyeztettem a múlt időt a jelennel