térdfájás

múltkor megnéztem a Nemzeti Színházban A jég c. Szorokin darabot, most nem írnék róla, aki kíváncsi rá nézze meg, vagy olvassa el, ami miatt betűket pöckölgetek itt a billentyűzeten az az, hogy babzsákon ülve néztem végig, az első felvonás közel két és fél !!! óráig tartott, igaz azt hittem , hogy 50 perc volt csak, de hát ez azt mutatja, hogy mégis lehet olyan darabot rendezni,- ellentétben a saját véleményemmel, bár azt a veszprémi színházra alapozva mondtam- amely több, mint két órás és mégis leköti az embert, szóval a lényeg az, hogy nem feszengtem, és nem fáradtam el, nem úgy, mint valamelyik nap a Presser-koncerten,- most a koncertről nem írok, akit érdekel menjen el rá, vagy vegye meg dvd-n majd- tehát, hogy a lényegre térjek a bevezető után, kíváncsi lennék arra, hogy ezeket a lehajtható, barna színű fatákolmányokat, amiket székeknek neveznek kipróbálta-e valaki, hogy lehet-e rajtuk kettő, esetleg több órát ülni úgy, hogy ne legyen maradandó egészségkárosodása szerencsétlen nézőnek, mindezt arra alapozva merem ide leírni, hogy kettő óra tizenegy percet ültem egyhelyben, ez 131 perc vagy 7860 másodperc és nem tudtam rendesen fölállni, mert a térdem úgy fájt, hogy azt hittem örökre úgy maradok, mert ráadásul annyira szűk a két sor közötti távolság, hogy nem is igazán csodálkoztam, amikor a mögöttem ülő hölgy fejbe rúgott, amikor keresztbe akarta tenni a lábát, utána meg néhányszor vállon, de az már mindegy, nem zavart, azt hittem , csak én jártam így, de a húsz emberből, akivel beszélgettem, húsz, de lehet, hogy csak 19, nem akarok hazudni, szóba hozta a saját maga térdfájását, tehát biztos, hogy van valami baj az ülésekkel, a kérdésem csupán arra vonatkozik, hogy a 21. században miért nem lehet kényelmes, kulturált ülőalkalmatosságon végignézni bármit, amit itt rendeznek meg a Veszprém Arénában ?