az igazi kék

Van egy jó kis piros cipőm, nincs a legjobb állapotban, gondoltam, feldobom valamivel, hogy vidámabb legyen(aki ismer, tudja, hogy imádom a színeket), elmentem vásárolni egy citromsárga cipőfűzőt, de csak rózsaszín, zöld és kék volt a választék, így aztán a kéknél maradtam, befűztem a cipőmbe és elkezdtem hordani. Semmi gond nem is volt vele, míg el nem mentem benne Pápára a C-17-es szállítógép átadására. Dolgoztam, fényképeztem éppen, mikor szófoszlányokat hallottam, hogy "...cipőfűző..." meg, hogy ..." hát kérdezd meg tőle"...Azt hittem, hogy tetszik a kollégáknak, és azt szeretnék megtudni, hol vásároltam, így hát mondtam nekik, hogy ne zavartassák magukat, kérdezzenek csak bátran. Kérdeztek. Azt kérdezték (teljesen pontosan nem tudom idézni az elképedéstől), hogy a cipőfűző az SZDSZ-szel való kapcsolatomra, vagy szimpátiámra, vagy magára a pártra utal-e, vagy valami hasonlót, de a lényeg ugyanaz. Egy pillanatig nem találtam a megfelelő választ, aztán megkérdeztem tőlük, hogy gondolják ezt, és hogyan lehet így élni, hogy egy cipőfűzőről is a politika jut az eszükbe, mire mondták, ezzel semmi gond, megy ez nekik, természetes dolog. Következésképpen ez azt jelenti, hogy a piros cipőm és a belefűzött kék fűző koalíciót kötött egymással. Kérdeztem tőlük, miért nem olvasnak inkább könyveket, hallgatnak zenét, miért nem járnak koncertre, bulizni, csajozni, sörözni, lazuljanak már egy kicsit, hiszen az ő korukban inkább az a természetes, de ők csak hümmögtek. Nagy baj, hogy 2009-ben itt tartunk Magyarországon, ha az embereknek egy cipőfűzőről is a politika ugrik be, tényleg nagy a baj, tényleg beteg ez a társadalom.