sajtófotó Magyarország 2011

ez, ami még falra sem kerülhetett, és őszintén sajnálom, mert szerintem jó kép, igaz ez nagyképűen is hangozhat tőlem, de ez sem zavar...


Már sokszor megfogadtam, hogy nem küldök képet a magyar sajtófotó pályázatra, de aztán úgy döntöttem, hogy mégiscsak kell képet küldeni, ha van olyan, amelyik - legalábbis szerintem - eléri a szintet, amire gondolok. Először is már azt sem értem, hogy miért két hét van összesen arra, hogy feltölthesse a képeket az a rengeteg "fotós." (hozzávetőleg évente 300)Miért nem lehet megnyitni a pályázatot mondjuk júniusban, vagy szeptemberben, miért kell várni december végéig?? Aztán először kijelölték a pályázat lezárásának időpontját január 6-ra, majd 7-én délelőtt módosították január 7-e déli 12 óráig. Kicsit morcos voltam emiatt, mert ugyanis én, és az ismerőseim fel tudtuk tölteni időben a képeket, s úgy gondolom, hogy másnak sem okozott volna nehézséget, ha nem kell odaszólni a havernak, hogy maradjon nyitva még az oldal, mert ő csak MOST ér rá foglalkozni az üggyel.Így aztán 7-én a déli harangszó után is folytatódott a képek töltögetése - 13:44kor 304 pályázó, 14:24-kor 305 pályázó, 14:31-kor 306 pályázó, s néhány nappal később!!! egyszercsak ott volt a 307.pályázó is, ez már a végeredmény. Számomra igencsak különös dolog, hogy be kell jelölnöm magam, hogy vidéki vagyok, ez kétségkívül egy, a vidékieket igencsak megalázó diszkrimináció.
Ezek után jött a "zsűrizés". Kicsit furcsa, hogy ebben az országban évek óta csak Budapesti újságok riportrei tudnak fényképezni, még a legjobb VIDÉKI is MTI-s lett. Gyakorlatilag minden évben 3-4 cég fotóriporterei kerülnek helyzetbe. És mindig ugyanazon médiumé... Félreértés ne essék. Tudom, hogy a fotográfia abszolút szubjektív műfaj, vagy tetszik a kép a zsűrinek, vagy nem. Nem vagyok irigy ember, csak kicsit mégis fura érzésem van így a végén.
Nálam pedig a nagydíjas sorozat, és az egyedi hírkép- http://www.sajto-foto.hu/2011/dijazottak - sem lehetett volna nyerő, de csak azért, mert nem kiemelkedően jó képek, sőt, az én személyes szubjektivitásom azt mondja a west balkán tragédia képeire, hogy egy abszolút közhelyes anyag...és ezért már nem is tudom hová tenni a dolgokat. Természetesen a fotográfiának van másodlagos jelentősége is a vizualitás mellett, ez is igen jelentős érv lehet egy anyag díjazása során, biztos ebben az esetben az is volt - legalább van valami mentség...